Faith and Freedom: Moses Mendelssohn's Theological-Political Thought
A hit-érv vita közelmúltbeli megújulása a hit-érv vita történetének korábbi epizódjaira irányította a figyelmet. Egyik emlékezetes csúcspontja a felvilágosodás idején történt, amikor a tizennyolcadik századi zsidó filozófus, Moses Mendelssohn és a keresztény ellenfelvilágosodás gondolkodója, Friedrich Heinrich Jacobi között kitört a "panteizmus-vita".
Mendelssohn azt állította, hogy az ész megerősíti a gondviselő Istenbe és a halhatatlan lélekbe vetett hitet, Jacobi viszont azt állította, hogy ennek következetes alkalmazása elkerülhetetlenül ateizmushoz és fatalizmushoz vezet. Mendelssohn Mózes gondolatainak jelenleg két vezető értelmezése létezik. Az egyik szerint zsidó tradicionalista, aki a német filozófiára támaszkodik, hogy alátámassza premodern zsidó hitét, míg a másik szerint titkos deista, aki zsidó társait a német társadalomba való beilleszkedésre igyekszik ösztönözni, és ezért álnokul védi a judaizmust, hogy ne keltse fel ellenállásukat.
Michah Gottlieb a panteizmus-vita és Mendelssohnnak a két legnagyobb zsidó filozófiai elődjéhez, a középkori rabbi Mózes Maimonidészhez és a XVII. századi eretnek Baruch Spinozához való viszonyának feltárásával új olvasatát mutatja be Mendelssohnnak, azt állítva, hogy ő őszintén védi a zsidó vallási fogalmakat, de olyan humanista értelmezést ad nekik, amely megfelel a szabad, sokszínű modern társadalomban való életnek.
Gottlieb szerint a hit-érv vitát nem elsősorban metafizikai kérdésekről szóló vitaként érdemes értelmezni, például arról, hogy létezik-e Isten vagy sem, hanem inkább az emberi méltóság és szabadság két egymással versengő felfogása közötti versengésként. Gottlieb szerint Mendelssohn egy olyan humanista vallási perspektívát fejez ki, amely ma is megérdemli a megújult figyelmet.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)