Olvasói vélemények
Összegzés:Sarah Banet-Weiser „Authentic TM” című könyve a márkaépítés összetettségét vizsgálja a kortárs kultúrában, különös tekintettel a hitelesség témájára. Különböző példákon keresztül - a közösségi médiától a városi gazdálkodásig - tárgyalja, hogyan befolyásolja a márkaépítés az egyéni identitást és a társadalmi kapcsolatokat. Bár a könyv elismerten éleslátó elemzéséről és mélységéről ismert, a laikus olvasók számára kihívást jelenthet tudományos jellege miatt is.
Előnyök:⬤ A márkaépítés szociokulturális hatásának alapos feltárása
⬤ a márkaépítés változatos példái
⬤ a hitelességről szóló éleslátó kommentár
⬤ a tudósok és az érdeklődő laikusok számára egyaránt alkalmas
⬤ a kiváló minőségű illusztrációk fokozzák a megértést
⬤ elnyerte az International Communication Association Outstanding Book Award díját.
Hátrányok:⬤ Akadémikus hangvételű és sűrűn összetett, ami az alkalmi olvasók számára túlterhelő lehet
⬤ egyesek szerint ismétlődő vagy túlságosan szószátyár
⬤ a kulturális tanulmányok vagy a szerző tudományos hátterének ismerete nélkül nem hozzáférhető.
(7 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Authentic(tm): The Politics of Ambivalence in a Brand Culture
Könyv tartalma:
Izgalmas, okos könyv arról, mit jelent a márkakultúrában élni
A márkák mindenütt ott vannak. A márka központi szerepet játszik a politikai kampányokban és a politikai tiltakozó mozgalmakban.
A közösségi média és az önmárkázás alkímiája egyik napról a másikra hírességeket hoz létre.
Az intézmények és a kereskedelmi áruk önjelölt "zöldítése" szinte általános. Míg azonban a márkaépítés gyakorlatát általában a marketing eszközeként értelmezik, egy olyan módszerként, amellyel társadalmi jelentést tulajdonítanak egy árucikknek, hogy azt személyesebbé tegyék a fogyasztók számára, Sarah Banet-Weiser azt állítja, hogy a mai korban a márkák legalább annyira szólnak a kultúráról, mint a gazdaságról. Valójában márkakultúrában élünk.
Authentic(TM) azt állítja, hogy a márkaépítés túlmutat az üzleti modellen, és a legalapvetőbb társadalmi és kulturális kapcsolatainkra támaszkodik és azokat tükrözi. Továbbá, a márkakapcsolatok e típusai a mindennapi élet, az egyéni identitás és a személyes kapcsolatok kulturális kontextusává váltak - amit Banet-Weiser "márkakultúráknak" nevez. Az egyes fejezetek egymást időnként átfedő és egymással versengő, megkülönböztetett márkakultúrákat veszik sorra: a feminizált "önmárka" normalizálódását a közösségi médiában, az utcai művészet márkakultúráját a városi terekben, a vallási márkakultúrákat, mint például a "New Age spiritualitás" és a "jóléti kereszténység", valamint a zöld márkázás és a "vásárlás a változásért" kultúráját.
Egy olyan kultúrában, ahol a graffitiművészek a metrófalakra és az áruházakra is kölcsönadják látomásaikat, ahol a "fair trade" kávé megvásárlása politikai állásfoglalás, és ahol a vallást pólókon tömegesen forgalmazzák, Banet-Weiser megkérdőjelezi a különbséget aközött, amit "hitelesnek" értünk, és a márkázási gyakorlatok között. A márkakultúrák azonban ellentmondásosak is, és potenciálisan tele vannak váratlan lehetőségekkel, ami az Authentic(TM)-t az ambivalencia politikájának megfogalmazására készteti, olyan lencsét teremtve, amelyen keresztül meglátjuk az új fogyasztói társadalomban rejlő potenciális politikai lehetőségeket.
