Olvasói vélemények
Összegzés:A könyvet összetett műként írják le, amely a történelmi kritika és a modern katonai elmélet között lavírozik, ami az olvasók részéről dicsérő és frusztráló kritikákat egyaránt kivált. Míg egyesek szerint a könyv nélkülözhetetlen olvasmány a nem hagyományos hadviselés és a katonai stratégia megértéséhez, mások kritizálták eurocentrikus szemlélete és állítólag torz történelmi narratíva terjesztése miatt.
Előnyök:Szilárd bizonyítékot szolgáltat a nem hagyományos hadviseléssel kapcsolatban, hatékonyan hasonlítja össze az olyan történelmi konfliktusokat, mint az indián háborúk, a modern katonai akciókkal. Átfogónak és elgondolkodtatónak tekintik, különösen a mainstream katonai doktrínák és a kritizált narratívák megkérdőjelezésében.
Hátrányok:Kritizálják eurocentrikus jellege és egyesek szerint torz történelemszemléletének propagálása miatt, különösen az olyan személyiségek kezelése miatt, mint Manstein és Halder. Egyesek szerint az elemzői megközelítésből hiányzik a fontos témák mélysége, ami elfogultságot és túlzott leegyszerűsítést sugall.
(3 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Hitler's Ostkrieg and the Indian Wars, Volume 56: Comparing Genocide and Conquest
Könyv tartalma:
Miközben Adolf Hitler a megsemmisítő háborúra készült a keleti fronton, többször is párhuzamot vont a nácik életteret (Lebensraum, azaz élettér) kereső törekvései és az Egyesült Államok nyugati terjeszkedése között, a Manifest Destiny zászlaja alatt. Kelet-Európa népei az ő "rézbőrűjei" voltak, és a "német keletről" szóló gyarmati fantáziájának történelmi előzményét az Egyesült Államok őslakosainak elűzésében és meggyilkolásában látta. Edward B. Westermann Hitler Ostkrieg és az indiánháborúk című könyvében ennek az állításnak az érvényességét és értékét vizsgálja.
A könyv empirikus megközelítést alkalmaz, amely kiemeli a hasonlóság és a folytonosság területeit, ugyanakkor feltárja a két nemzeti projekt közötti legfontosabb különbségeket és eltéréseket is. Az amerikai birodalom nyugat felé való vonulása és a Kelet náci meghódítása egyértelmű párhuzamokat mutat, nem utolsósorban pedig azt, hogy mindkét esetben a nemzeti céltudatosságot faji sztereotípiákkal ötvözték, amelyek segítették a népek kirekesztését, kisajátítását és megölését. Westermann értékeli a Manifest Destiny és a Lebensraum filozófiáját, amely mindkét hódítást igazolta, a náci és amerikai kormányzati részvételt keretbe foglaló nemzeti és közigazgatási politikákat, a katonai stratégiákat, amelyek mindkét nemzet politikai céljait támogatták, valamint a mészárlás és az atrocitás szerepét mindkét folyamatban. Fontos különbségek rajzolódnak ki: a megsemmisítés célja az asszimiláció és akkulturáció céljával szemben; a tervezett katonai hadjárat a megbékítés és büntetés zavaros stratégiájával szemben; a nagyszabású atrocitás mint rutin, a mészárlás pedig mint kivétel.
Westermann e két nemzeti projektről készített értékelése a legjobb összehasonlító történettudomány, amely nemcsak a retorikájukba és kijelentéseikbe, hanem a politika és az ideológia "helyszíni" alkalmazásába is döntő betekintést nyújt. A két eset hasonlóságainak és különbözőségeinek kifinomult és árnyalt feltárása a népirtás további tanulmányozására, valamint a Kelet náci meghódításának és a Nyugat amerikai meghódításának megértésére is hatással lesz.
