Hitler tolmácsa

Olvasói vélemények

A könyvről szóló kritikák dicsérik a Hitlerről és a náci rezsimről szóló, a tolmácsként szolgáló Paul Schmidt szemszögéből megírt tanulságos részleteket. Az olvasók nagyra értékelik a szerző lebilincselő írói stílusát, humorát és a közölt információk mélységét. Egyes kritikák azonban megemlítik az átfogó történelmi kontextus hiányát és Schmidt értelmezéseinek automatikus elfogultságát.

⬤ Informatív és lenyűgöző beszámoló a második világháborúról
⬤ magával ragadó, humorral teli írói stílus
⬤ kiváló képanyag a Kindle változatban
⬤ egyedülálló betekintést nyújt a kulisszák mögötti interakciókba
⬤ gyors tempójú, mégis részletes történetmesélés
⬤ értékes memoár a történelem szerelmeseinek.

⬤ Hiányzik a széleskörű történelmi háttér
⬤ néha lekezelőnek tűnhet
⬤ egyes kritikusok szerint Schmidt kihagyott kritikus információkat a náci atrocitásokról.

(9 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Hitler's Interpreter

Könyv tartalma:

Mint Adolf Hitler fő tolmácsa a háború előtti kulcsfontosságú pillanatokban, mint például a müncheni egyezmény, a brit hadüzenet és Franciaország kapitulációja, Paul-Otto Schmidt jó helyzetben volt ahhoz, hogy az 1935-től 1945-ig tartó eseményekről szerzett benyomásait rögzítse. A német külügyminisztériumban dolgozott tolmácsként, ahol 1923-tól 1945-ig szolgált, és mivel folyékonyan beszélt angolul és franciául, tiszteletet vívott ki magának, és Hitler szokásos első számú választottja volt a fontos találkozókon.

A háborús évek alatt ő volt Hitler tolmácsa a Philippe Petain marsallal és Francisco Francóval folytatott találkozóin. Miután az 1942-es Dieppe-i rajtaütés során több ezer kanadai katona esett fogságba, Schmidt volt a kihallgatásuk felelőse. Schmidt könyve hasznos abban, hogy betekintést nyerjünk a Harmadik Birodalom gondolkodásának és tervezésének apró részleteibe, amennyire a tervezés túlmutatott Hitler s akaratán.

Az egyik klasszikus csemege 1939. szeptember 3.

kora reggeléről szól, amikor Nagy-Britannia ultimátumot intézett Németországhoz, ugyanis Schmidt volt az, akinek a fordítást át kellett adnia Hitlernek: Egy örökkévalóságnak tűnő szünet után Ribbentrophoz fordult, aki az ablaknál maradt. Most mi lesz? kérdezte Hitler vad pillantással, mintha arra célzott volna, hogy külügyminisztere félrevezette őt Anglia várható reakcióját illetően.

„.