Hogyan maradt le Latin-Amerika: Esszék Brazília és Mexikó gazdaságtörténetéről

Olvasói vélemények

A könyv részletesen elemzi Mexikó és Brazília gazdaságtörténetét, kiemelve a 19. század és a 20. század eleji lassú fejlődésüket. Megvizsgálja a függetlenség után fennmaradt gyarmati gazdasági struktúrákat, és kitér a latin-amerikai gazdaságtörténetírás jelentős történelmi hiányosságaira. Több szerző is hozzájárul a különböző fejezetekhez, betekintést nyújtva a közlekedésbe, a tőkepiacokba és a kormányzati politikák gazdasági növekedésre gyakorolt hatásaiba.

A könyv hatékonyan kapcsolja össze a latin-amerikai történelmet és a gazdaságtudományt, és ezzel jelentős hiányt pótol a történetírásban. Jól kutatott fejezeteket tartalmaz, jó grafikonokkal és adatmegjelenítéssel, így informatív az e témák iránt érdeklődő olvasók számára. A Brazília politikai gazdaságtanáról szóló viták és a gazdasági fejlődés összehasonlító tanulmányai értékes betekintést nyújtanak.

A könyvet több szerző írta, ami a fejezetek eltérő minőségét eredményezheti, egyes részek gyengébbek, mint mások. Emellett a könyv hangsúlyozza a Brazília és Mexikó történelmi hátrányait az Egyesült Államokkal szemben, ami potenciálisan kevésbé optimista képet ad a régiók gazdasági történelméről.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

How Latin America Fell Behind: Essays on the Economic Histories of Brazil and Mexico

Könyv tartalma:

1800-ban az Egyesült Államok egy főre jutó jövedelme kétszerese volt Mexikóénak, és nagyjából megegyezett Brazíliáéval. 1913-ra négyszer nagyobb volt, mint Mexikóé, és hétszer nagyobb, mint Brazíliáé. Ez a kötet a latin-amerikai gazdasági fejlődés XIX. századi elmaradását igyekszik megmagyarázni.

Az esszék szakítanak a latin-amerikai történetírásban régóta fennálló függőségi hagyományokkal, amelyek a külföldi hatásokra összpontosítanak a latin-amerikai elmaradottság magyarázatára. Ehelyett az új gazdaságtörténet megközelítését és módszereit alkalmazzák - amely a neoklasszikus gazdaságelmélet által megalapozott elemzési eszközök és kvantitatív technikák széles arzenálját foglalja magában -, és azzal érvelnek, hogy Latin-Amerika XIX. századi gazdasági növekedési lemaradásának okai sokkal inkább a belső politikai és jogi struktúrákban keresendők, mint a feltételezett külső függőségben.

A kötetet földrajzi és tematikus sokszínűség jellemzi. Négy esszé Mexikóval, kettő Brazíliával foglalkozik, kettő pedig összehasonlítja a két országot. Tematikusan két esszé a tizenkilencedik századi gazdasági teljesítményt tekinti át, kettő a függetlenség hatásával, kettő a tőkepiacokkal foglalkozik, a fennmaradó három pedig a regionális növekedéssel, a vasútvonalak hatásával és a kultúra gazdasági hatásaival foglalkozik. A szerkesztő bevezető esszéje a gazdasági növekedéselméletek történetét és a latin-amerikai gazdaságtörténetírást tekinti át.