Értékelés:
A „Holdfény” felhasználói értékelései kiemelik a homályos témák, az érzelmi távolságtartás és a sötét humor keverékét. Néhányan közömbösnek találták a karaktereket, ami megnehezítette a történetbe való teljes bekapcsolódást, míg mások a karakterek mélységét és Pinter költői nyelvezetét értékelték. A darabot úgy tekintik, mint az élet, a halál és a családi diszfunkció klasszikus témáinak modern feldolgozását.
Előnyök:⬤ Pinter költői nyelvezete és szójátéka
⬤ a karakterek mélysége
⬤ a szardonikus humor pillanatai
⬤ a színpadi előadások lebilincselő lehetősége
⬤ az öregedés, a szétesés és a megváltás gazdag témái.
⬤ Homályos és lassú, ezért nehezen követhető
⬤ érzelmileg távolságtartónak ábrázolt karakterek
⬤ érett témák és nyelvezet miatt nem alkalmas a fiatalabb közönség számára
⬤ összességében nem tartozik Pinter legjobb művei közé.
(6 olvasói vélemény alapján)
Moonlight
„Sötét, elegikus színdarab, brutálisan és pimaszul vicces poénokkal megspékelve.”.
Sunday Times.
'Mélyen megrendítő, rafináltan komikus, érzelmekkel teli tanulmány a szülők és gyerekek közötti szakadékról és a halál közeledtének gyötrelméről.... Óhatatlanul Beckett, a végstádiumok költője jut eszünkbe. Ami azonnal megindítja az embert, az Pinter képe a halállal dühvel, félelemmel és bizonytalansággal szembenéző emberről... A pintéri humor és a verbális színlelés aláásása mind-mind ott van. De ami rendkívüli darabbá teszi ezt a darabot, az az, hogy Pinter egyszerre rendezi el ismert témáit - az emlékezet szubjektivitását, az életre szóló társ kiismerhetetlenségét, a biztos jelen és a bizonytalan múlt közötti szakadékot -, és egyszerre tágítja ki a területét. Kíméletlen őszinteséggel mutatja be, hogy a rendszerektől és hiedelmektől megfosztott korban a halál rémületének állapotában nézünk szembe „a halál dátum nélküli időpontjával”.”.
Guardian.
'Pinter kevés lenyűgözőbb darabot írt ennél.'.
The Times.
A Holdfényt először 1993 szeptemberében mutatta be a londoni Almeida Színház, a londoni Donmar 2011 áprilisában újította fel.
'A huszadik század második felének brit drámairodalmának legjelentősebb képviselője'.
A Svéd Akadémia idézése Harold Pinter irodalmi Nobel-díjának odaítélésekor, 2005.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)