Értékelés:
Mary Beard „How Do We Look” című könyve az emberi test művészeti ábrázolásának és a vallással való kapcsolatának tömör feltárását kínálja, lebilincselő esszék és lenyűgöző fényképek segítségével. Míg sok olvasó értékeli a könyv meglátásait és hozzáférhetőségét, mások a mélység és az eredetiség hiánya miatt kritizálják.
Előnyök:A könyvben remek esszék és nagyszerű fotók fokozzák a vitát. Könnyű és élvezetes olvasmány, amely érdekes pontokat mutat be a művészetről és annak kulturális jelentőségéről. Az olvasók dicsérik Beardot elgondolkodtató megfigyeléseiért és azért, ahogyan tömören és lényegre törően kezeli az összetett témákat.
Hátrányok:A kritikusok szerint a könyvből hiányzik a mélység és a koherens nézőpontok, egyesek leegyszerűsítőnek és nem eredetinek nevezik. A rövid formátum korlátozhatja az elmélyült tárgyalást, ami elégedetlenséghez vezethet azok körében, akik tartalmasabb tartalomra vágynak. Egyesek szerint a szerző nézőpontjai ellentmondásosak, vagy hiányoznak a szigorú elemzésből.
(12 olvasói vélemény alapján)
How Do We Look: The Body, the Divine, and the Question of Civilization
A neves klasszicista Mary Beard a PBS híres Civilisations című műsorainak, a "Hogyan nézünk" és a "The Eye of Faith" című műsoroknak pompásan illusztrált kísérőjeként alkotta meg ezt az elegáns kötetet arról, hogyan néztük a művészetet. Az első részben a korai mezoamerikai olmék fejeket, III.
Amenhotep fáraó kolosszális szobrait és a klasszikus görög aktokat állítva a középpontba, Beard az ókori világ művészetének hatalmát, hierarchiáját és nemi politikáját vizsgálja, és elmagyarázza, hogyan határozta meg az úgynevezett civilizált világot. A II.
részben Beard a valaha készült leglélegzetelállítóbb vallási képek némelyikét mutatja be - akár Angkor Watban, Ravennában, Velencében, akár a zsidó és iszlám kalligráfusok művészetében -, hogy megmutassa, hogy minden vallás, az ókori és a modern, kibékíthetetlen problémákkal szembesült az isteni kép leképezésének kísérlete során. Ezzel a klasszikus kötettel Beard újraértelmezi Ernst Gombrich és Kenneth Clark nyugat- és férfiközpontú örökségét.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)