Értékelés:
A könyv kritikusan vizsgálja, hogyan értelmezi a Legfelsőbb Bíróság az alkotmányos jogokat, és a jogok kiegyensúlyozottabb és árnyaltabb megközelítése mellett érvel, amely túllép a nyertesek és vesztesek kettősségén. A könyvet dicsérik elgondolkodtató meglátásaiért és mélységéért, de egyes olvasók kihívásnak tartják, és úgy érzik, hogy a szerző elfogult a progresszív eszmék irányába.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és elgondolkodtató, széles közönséghez szól, beleértve a jogi szakembereket és a nagyközönséget egyaránt.
⬤ Új nézőpontot kínál a Legfelsőbb Bíróság hibáival kapcsolatban, és alternatív megközelítéseket tárgyal a jogokkal kapcsolatban, beleértve más országok összehasonlító meglátásait is.
⬤ Olyan valós példákkal foglalkozik, amelyek világosan illusztrálják az összetett jogi kérdéseket.
⬤ A Bíróság alázatosabb és szerényebb szerepvállalását szorgalmazza a politikai életben, a közvetítés és a kompromisszum mellett érvelve.
⬤ Néhány olvasó számára nehezen követhető a jogi finomságok és a sűrű próza miatt.
⬤ A könyvet egyesek túlnyomórészt progresszívnek tartják, a konzervatív megközelítések kritikája elidegeníthet bizonyos közönséget.
⬤ Aggodalmak az ellenérvek kihagyásával és a jogi elemzés bizonyos kontextuális hiányosságaival kapcsolatban.
⬤ Néhány recenzens problematikusnak tartja, hogy a szerző a bírói ítélkezésben az egyéni erkölcsiséget hangsúlyozza.
(10 olvasói vélemény alapján)
How Rights Went Wrong: Why Our Obsession with Rights Is Tearing America Apart
"Lényeges és friss és életfontosságú... Ennek a fontos könyvnek az az érve, hogy amíg az amerikaiak nem tudják újraértelmezni a jogokat, addig nincs előre vezető út, és különösen nincs mód arra, hogy a faji kérdéseket rendbe hozzuk. Nincs béke, nincs igazság.” - Jill Lepore, a New York Times bestseller szerzője, a These Truths (Ezek az igazságok) című könyv előszavából: Az Egyesült Államok története.
Egy kiváló alkotmánytudós feltárja, hogyan osztja meg Amerikát a jogokhoz való hozzáállásunk, és megmutatja, hogyan építhetünk jobb igazságszolgáltatási rendszert.
Jogod van hallgatni - és jogod van a szabad véleménynyilvánításhoz. Jogod van az istentisztelethez, és a kétkedéshez. Jogod van a diszkriminációtól való mentességhez, és a gyűlölethez. Jogod van az élethez, és jogod van fegyvert birtokolni.
A jogok az amerikai identitás szent részei. Ugyanakkor a legnagyobb megosztottságunk forrása is. Azt hisszük, hogy a jog birtoklása azt jelenti, hogy a bírót rávesszük, hogy engedje meg nekünk, hogy azt tegyük, amit a jog véd. A bírák pedig a maguk részéről úgy tűnik, képtelenek elképzelni, hogy két jog egymás mellett létezzen - a jogot győztesekre és vesztesekre redukálják. A jogi abszolutizmus ebből eredő rendszere eltorzítja a jogunkat, lealacsonyítja a politikánkat, és inkább súlyosbítja a nézeteltéréseinket, mintsem hogy segítene áthidalni azokat.
A neves jogtudós, Jamal Greene szerint más megközelítésre van szükségünk - és a How Rights Went Wrong című könyvében olyan megközelítést javasol, amelyet az alapítók is jóváhagytak volna. Elmagyarázza, hogy a jogokat inkább a törvényhozókra és az esküdtszékre bíznák, nem pedig a bírákra. Csak az alapítók faji megkülönböztetéssel elkövetett eredendő bűne - és a Legfelsőbb Bíróság későbbi hibái - miatt jutottak a bíróságok ekkora hatalomra az amerikaiak jogai felett. Ebben a paradigmaváltó beszámolóban Greene arra kényszeríti az olvasókat, hogy újragondolják az alkotmányjog és a politikai diszfunkció közötti kapcsolatot, és megmutatja, hogyan nyerhetjük vissza Amerika eredeti elképzelését a jogokról, miközben aktualizáljuk azokat a XXI. század kihívásainak megfelelően.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)