Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
Humbug!: The Politics of Art Criticism in New York City's Penny Press
Könyv tartalma:
New Yorkban a polgárháború előtt mintegy 300 napi és heti újság virágzott. Ezeknek az újságoknak a többségét, még azokat is, amelyek pártfüggetlenséget hirdettek, politikai meggyőződés és gyakran helyi konfliktusok motiválták. Szerkesztőik és íróik kormányzati tisztségekért és befolyásért versengtek. A politikai belharcok és az azokkal kapcsolatos manőverek uralták a népszerű sajtót, és ezek a politikai és gazdasági napirendek viszont a művészet és a művészeti kiállítások kihasználásához vezettek. A Humbug nyomon követi azokat a kapcsolatokat, osztályellenségeket, nemi előítéleteket és faji vetületeket, amelyek a művészeti kritika feltételeit irányították a filléres sajtó megjelenésétől a polgárháborúig.
Az 1830-as években megjelenő olcsó "filléres" lapok a reklámokra támaszkodtak a túlélés érdekében. A szenzációs történetek, a szatíra és a gyorshírek voltak a kulcs ahhoz, hogy az utcán eladják a lapokat. A helyi politikusokról, piacokról, bűncselekményekről és személyiségekről, köztük művészekről és művészeti kiállításokról szóló tudósítások váltak a filléres újságok éltető elemévé. Ezek az olcsó lapok, bár kétségtelenül a korszak bővülő kapitalista gazdaságának részei voltak, olyan fórumot kínáltak a szocialistáknak, munkásosztálybelieknek, bohémeknek és utópistáknak, ahol új modelleket javasolhattak az amerikai művészet és társadalom számára, és lerombolhatták a meglévőket.
A Humbug azzal érvel, hogy a középkor előtti sajtó politikája olyan módon befolyásolta az amerikai művészet jelentését, hogy az eddig fel nem ismert, és a kritika változó politikájával és retorikájával foglalkozik. A szerző, Wendy Katz bemutatja, hogy a penny-sajtó egyenlőségre törekvése hogyan hatott a művészetet formáló ízlésre és értékekre, és hogyan változott műkritikájuk politikája a nativisták, az abolicionisták és az expanzionisták nyomására. A fejezetek feltárják James Gordon Bennett New York Heraldját és annak a művészetre vonatkozó arisztokrata monopóliumok elleni támadását; a penny press támadását az American Art-Union ellen, egy befolyásos vállalat ellen, amelynek igazgatótanácsa élő művészektől vásárolt műalkotásokat, azokat egy ingyenes galériában állította ki, majd évente ötdolláros lottón osztotta szét; a régi mesterek műveivel folytatott csalárd kereskedelmet; valamint a szocialisták, szabadgondolkodók és bohémek erőfeszítéseit a múlt tekintélyének elutasítására.
