Hume értekezésének rejtélye: A szkepticizmus, a naturalizmus és a vallástalanság

Olvasói vélemények

A könyv David Hume „Értekezés az emberi természetről” című művének radikális újraértelmezését kínálja, és olyan koherens elméletet mutat be, amely a vallástalanságot Hume művének központi témájává teszi. Hangsúlyozza a könyv jelentőségét Hume korának filozófiai és teológiai vitáinak megértésében, részletes történelmi kontextust biztosít, és kitér Hume szkepticizmusának és naturalizmusának korábbi értelmezéseire.

⬤ Kiemelkedő hozzájárulás a filozófiai tudományossághoz
⬤ koherens értelmezést nyújt Hume Értekezéséről
⬤ jól kutatott történelmi kontextus
⬤ olyan, korábban figyelmen kívül hagyott témákkal foglalkozik, mint Hume valláskritikája
⬤ tudományos mélysége ellenére az általános olvasók számára is hozzáférhető
⬤ jól érvelő és lebilincselő írás.

⬤ Néhány olvasó számára kihívást jelenthetnek a sűrű filozófiai érvek
⬤ nem mindenki érthet egyet Russell értelmezésével Hume szándékairól
⬤ túlságosan speciális lehet azok számára, akik nem ismerik Hume filozófiáját vagy a történelmi kontextust.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Riddle of Hume's Treatise: Skepticism, Naturalism, and Irreligion

Könyv tartalma:

Bár széles körben elismert, hogy David Hume Az emberi természetről szóló értekezés (1729-40) a filozófia legnagyobb művei közé tartozik, alapvető szándékainak helyes értelmezésében kevés az egyetértés.

E rejtély megoldása attól függ, hogy megkérdőjelezzük az ortodoxia egy másik, szorosan kapcsolódó pontját: nevezetesen azt, hogy mielőtt Hume kiadta volna az Értekezést, szinte minden, a vallási problémákkal foglalkozó anyagot eltávolított. Russell ezzel a nézettel ellentétben azzal érvel, hogy a vallástalan célok és célkitűzések alapvetőek az Értekezés számára, és megalapozzák annak mögöttes egységét és koherenciáját. Hume alapvető keresztényellenes céljai és célkitűzései azok, amelyek mind szkeptikus, mind naturalista elkötelezettségének formálására és irányítására szolgálnak. Ha Hume érveit ebből a perspektívából szemléljük, nemcsak a különböző konkrét kérdések tárgyalásából eredő rejtélyeket oldhatjuk meg, hanem megmagyarázhatjuk azokat a bensőséges és bonyolult összefüggéseket is, amelyek egész projektjét összetartják.

Ez a "vallástalan" értelmezés átfogó, friss beszámolót nyújt Hume alapvető céljainak és törekvéseinek természetéről a Értekezésben. Egyúttal gyökeresen más képet ad arról, hogy Hume projektje hogyan gyökerezett saját korának vitáiban és ellentmondásaiban, és a Traktátust egy vallástalan vagy keresztényellenes filozófiai hagyományba helyezi, amely Hobbes-t, Spinozát és szabadgondolkodású követőit is magában foglalja. Ilyen szempontból nézve Hume Értekezése a radikális felvilágosodás koronája.