Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv lebilincselő betekintést nyújt a sorozatgyilkos Keith Jesperson elméjébe, vegyítve a személyes beszámolóit a családjáról szóló beszámolókkal, különösen az apjával való problémás kapcsolatát. Bár sok olvasó lebilincselőnek és jól megírtnak találta, kritikák merültek fel a nézőpontok egyensúlyát, a tempót és a kiegészítő anyagok, például a fényképek hiányát illetően.
Előnyök:⬤ A gyilkos első személyű, magával ragadó nézőpontja intim betekintést nyújt gondolataiba és motivációiba.
⬤ Jól megírt, Jesperson pszichéjének részletes elemzésével.
⬤ Magával ragadó kettős elbeszélés, beleértve Jesperson gyermekkorát és a bántalmazó apjával való kapcsolatát.
⬤ Az igazi bűnügyek rajongóinak és a pszichológia iránt érdeklődőknek egyaránt tetszeni fog.
⬤ Jack Olsen írását gyakran dicsérik magával ragadó stílusa miatt.
Hátrányok:⬤ Jesperson elbeszélései ismétlődhetnek, és a szerző szegmenseihez képest hiányozhat belőlük a mélység.
⬤ Néhány olvasó csalódottságát fejezte ki a fényképek hiánya miatt.
⬤ A történetmesélés grafikus és felkavaró lehet, ami talán nem mindenkinek tetszik.
⬤ Néhány kritikus szerint Jesperson puszta eseménybeszámolója helyett világosabb elbeszélésre vagy elemzésre lenne szükség.
⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy az írói stílus nem kivételes, vagy az elvárásaikhoz képest alulmúlja azokat.
(107 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
I: The Creation of a Serial Killer
Könyv tartalma:
Jack Olsen díjnyertes újságíró, aki az amerikai történelem egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosához való példátlan hozzáféréssel felvértezve, lenyűgöző betekintést nyújt egy gyilkos elméjébe, a gyilkos saját szavaival...
1990 februárjában az oregoni állami rendőrség letartóztatta John Sosnovkét és Laverne Pavlinacot Taunja Bennet, a 23 éves, zavartan viselkedő, születése óta enyhe retardációban szenvedő kocsmatöltelék kegyetlen megerőszakolásáért és meggyilkolásáért. Pavlinac előállt és vallomást tett, belekeverte a barátját, és olyan tárgyi bizonyítékokat mutatott be, amelyek összekötötték őket a bűncselekménnyel. A hatóságok lezárták az ügyet.
Csak egy probléma volt. Rossz embereket kaptak el.
Az igazi gyilkos pedig nem hagyta, hogy bárki is magáénak vallja a gyilkosságot. Keith Hunter Jesperson távolsági kamionsofőr volt, és nyolc nő, köztük Taunja Bennet gyilkosa. Ahogy az ügy végigjárt a rendőrőrsökön és a bíróságokon - Sosnovke és Pavlinac életfogytiglani börtönbüntetést kapott - Jesperson egy egyszemélyes, csavaros kampányba kezdett, hogy elnyerje a szabadlábra helyezésüket. Az újságok szerkesztőinek és az autópálya pihenőhelyek falára Jesperson gúnyos vallomások sorát firkálta:
Megöltem Tanya Bennettet... Halálra vertem, megerőszakoltam és imádtam. Igen, beteg vagyok, de én is élvezem. Az emberek vállalták a felelősséget, én pedig szabad vagyok..... Nézz a hátad mögé! Lehet, hogy közelebb vagyok, mint gondolnád.
Jesperson minden egyes vallomás végén egy boldog arcot rajzolt, ezzel kiérdemelve magának a "Boldog arcú gyilkos" elnevezést.
Interjúk, naplók, bírósági feljegyzések és maga a bűnöző alapján: A sorozatgyilkos teremtése Jesperson hátborzongató története. A történet a dühös gyerekből szociopata gyilkossá, az állatok kínzójából nők kínzójává válás krónikája. Ez egyben annak a sorsnak a története is, amely azután érte, hogy két ártatlan polgárt négy évre bebörtönöztek az egyik gyilkossága miatt.
Az Edgar-díjas Jack Olsen hagyja, hogy a gyilkos a saját szavaival mesélje el a történetét, és ezzel példátlan betekintést nyújt egy sorozatgyilkos elborult gondolatmenetébe. Olsen magával viszi olvasóit Jesperson kegyetlen, az országot átszelő gyilkossági sorozatára, hagyja, hogy leírja, hogyan játszotta "halálos játékát" nyolc ártatlan áldozattal, és hogyan jutott végül a megérdemelt sorsára.
Az I: Egy sorozatgyilkos megteremtése a valaha megjelent bűnügyi riportok egyik legleleplezőbb és legérthetőbb darabja.
