Igazi nagykövetek: Dave és Iola Brubeck és Louis Armstrong kihívás a szegregáció ellen

Olvasói vélemények

A könyv részletes, jól megalapozott beszámolót nyújt a jazzlegendákról, Dave és Iola Brubeckről, zenei útjukról és a társadalmi igazságosság védelméről a hidegháború idején, különös tekintettel a „The Real Ambassadors”-ra. A könyv ötvözi a történelmi és az elbeszélő elemeket, így a jazzrajongók és a zenén keresztüli kulturális csere iránt érdeklődők számára is lebilincselő olvasmány.

⬤ Díjnyertes mű
⬤ részletes kutatás
⬤ jól megírt és közérthető
⬤ bennfentes szemszögből mutatja be a Brubecks-éket és zenei küzdelmeiket
⬤ kiemeli a társadalmi igazságosság témáit
⬤ mélyebbé teszi a jazz és a polgárjogok történetét
⬤ kiváló kiegészítője a kapcsolódó életrajzoknak.

Egyesek számára talán túl részletes és nem gyors olvasmány; sajátos fókusza miatt talán nem minden olvasó számára vonzó.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Real Ambassadors: Dave and Iola Brubeck and Louis Armstrong Challenge Segregation

Könyv tartalma:

Keith Hatschek három elszánt művész történetét meséli el: Louis Armstrong, Dave Brubeck és Iola Brubeck, valamint a szegregáció elleni kiállásukról, amelyet a The Real Ambassadors című jazzmusical megírásával és előadásával vívtak ki. A Brubeckék által 1956-ban először kitalált musical 1962-es bemutatójáig tartó színpadi útja a polgárjogi mozgalom hátterében rendkívüli fordulatokat mutat be. A lebilincselő történet során a Broadway impresszárióitól a bandákhoz kötődő menedzserekig számos színes karakter bukkan fel.

A hidegháború idején az amerikai külügyminisztérium a legnagyobb amerikai zenészeket hívta meg jazz-nagykövetnek, hogy a világot járva az úgynevezett "szabad társadalom" trombitálásával járják a világot. A külföldön hírességként tisztelt jazz-nagykövetek, akik túlnyomó többségükben afroamerikaiak voltak, hazatérve faji megkülönböztetést és elhalasztott álmokat tapasztaltak. Brubeckék ezt a kettős mércét használták fel a musical központi üzeneteként, humorral és pátosszal osztották meg az amerikai értékekkel kapcsolatos nézőpontokat.

1962. szeptember 23-án a The Real Ambassadors lenyűgöző debütálása nevetésre, örömre és könnyekre késztette a Monterey Jazz Festival teltházas arénáját. Bár a kritikusok egyöntetűen üdvözölték az előadást, az sajnos lábjegyzet lett a szereplők életrajzában. A sztárszereposztás újbóli összeállításának hatalmas költségei lehetetlenné tették az alkotás színpadra állítását és turnéját. A The Real Ambassadors (Az igazi nagykövetek) azonban: Dave and Iola Brubeck and Louis Armstrong Challenge Segregation (Dave és Iola Brubeck és Louis Armstrong kihívás a szegregáció ellen) című kötet lezárja ezt a jazztörténetet azzal, hogy részletezi, hogyan sikerült a műsort 2013-ban a Detroiti Jazzfesztiválon, 2014-ben pedig a Jazz at Lincoln Centerben diadalmasan újjáéleszteni. Ez megerősítette a musical helyét az amerikai jazztörténet szerves részeként, és fontos emlékeztetőül szolgált arra, hogy a művészek hangja milyen erőteljes társadalmi változást eredményez.