Értékelés:
A könyvsorozat a pennsylvaniai korai gyarmati és erdei indián kultúrák magával ragadó és bensőséges feltárását kínálja, és olyan lenyűgöző beszámolókat nyújt a határvidék történelméről, amelyeket a tipikus történelemórákon gyakran figyelmen kívül hagynak.
Előnyök:A sorozat érdekes történeteket mutat be a pennsylvaniai határvidékről, kitérve a jelentős történelmi eseményekre és személyiségekre. Jól megírt, és a történelem szerelmeseinek kifejezetten ajánlott.
Hátrányok:Néhány olvasó megjegyzi, hogy a formátum inkább különálló történetek gyűjteményéből áll, mint egyetlen elbeszélésből.
(7 olvasói vélemény alapján)
Bows, Bullets, and Bears
Jack Armstrong 1744 elején erőszakos halált halt a Juniata folyó mentén.
Armstrong egy durva és zűrös határkereskedő volt, akinek éles üzleti gyakorlata túl sok indiánnal került szembe. Ő és két embere, akik neki dolgoztak, 1744 elején beutaztak az erdőbe, és soha többé nem jöttek ki onnan. Hamarosan híre ment a határon, hogy mindhármukat meggyilkolták. Homályos, de részletgazdag dokumentumok mesélnek arról, hogy a Susquehanna folyó mentén, a mai Sunbury közelében élő irokéz indiánok hogyan és miért szereztek bizonyítékokat, amelyek leleplezték az Armstrong meggyilkolásában részt vevő indiánokat.
John L. Moore tényirodalmi könyve igaz történeteket tartalmaz Armstrongról és más valódi emberekről, akiket a pennsylvaniai határ mentén az 1600-as évek végén és az 1700-as években végig zajló küzdelmekbe keveredtek. A történetek főként a Delaware, Juniata, Lehigh, Ohio és Susquehanna folyók völgyeiben játszódnak.
Más fejezetek arról szólnak, hogyan:
Margaret Mattson 1683-as boszorkányperében a philadelphiai esküdtszék megosztott ítéletet hozott. Felmentették a szomszédai tehenének megbabonázása alól, de bűnösnek találták abban, hogy boszorkányként ismerték. A tárgyaláson William Penn elnökölt, aki hazaengedte Margaretet, miután férje és fia letette a "jó magaviseletéért" járó óvadékot.
Az 1748-as éhínség idején a Susquehanna folyó nyugati és északi ága mentén utazó morva misszionáriusok sok indiánt találtak himlőben megbetegedve és éhezve. Az egyik bennszülött városban az emberek fakérget főztek ételnek. Egy másik faluban füvet főztek.
A francia és indián háború elején egy befolyásos irokéz törzsfőnök, akit "Wampum öve" néven ismertek, sürgette a pennsylvaniai tisztviselőket, hogy építsenek erődöt a Susquehanna folyónál, a Shamokin nevű bennszülött városnál, a mai Sunburyben. "Azok az indiánok, akik továbbra is hűségesek hozzátok, szeretnének egy helyet, ahová eljöhetnek, és ahol biztonságban élhetnek" - mondta The Belt 1756 elején.
Frances Slocum, az amerikai forradalom idején indiánok által otthonából, a Susquehanna folyó mentéről elrabolt kislány, felnőtt élete nagy részét miami indiánként töltötte. 1839-ben bátyja, Joseph és lányai Pennsylvaniából Indianába utaztak, hogy meglátogassák. A 19 napos nyugati út során postakocsin, csatornahajón és lóvasúton utaztak.
A könyvben található anekdoták leírják, hogy az amerikai őslakosok és az európaiak hogyan vadásztak medvére, hogyan ettek medvehúst, és hogyan használták a medvebőrt takarónak és matracnak.
