Information Regimes During the Cold War in East Asia
Morgan és munkatársai az információs rezsim fogalmát dolgozzák ki, hogy megértsük az információ felhasználását, visszaélését és ellenőrzését Kelet-Ázsiában a hidegháború idején.
A hidegháború idején maga a háború is változott, ahogyan az államvezetés is. Az információ a legértékesebb árucikké vált, és a társadalmak kulcsfontosságú összetevőjévé vált szerte a világon. Ez különösen igaz volt Kelet-Ázsiára, ahol a II. világháborút követően létrejött katonai szövetségek a legkeményebb próbatételeknek voltak kitéve. Ezek a próbatételek az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti ellenséges kapcsolatok, valamint a szövetségeken belüli nyomás formájában jelentek meg, ami végül a Kínai Népköztársaságot a Moszkvától való elszakadásra késztette, míg Japán az 1950-es és 1660-as években egy ideig úgy tűnt, hogy eltávolodik Washingtontól. A katonai erőnél vagy a gazdasági befolyásnál fontosabb volt az információs rezsimek létrehozása - olyan területrészek, ahol egy paradigmát, ideológiát vagy politikai berendezkedést szereztek. Az információs rezsimek nem feltétlenül államközpontúak, és a könyvben közreműködők közül sokan olyan példákra összpontosítanak, amelyek nem voltak ilyenek. Ez a fókusz lehetővé teszi számunkra, hogy lássuk, hogy a kelet-ázsiai hidegháború valójában nem is volt hideg, hanem az információnak mint az emberi interakció meghatározó elemének aktív, vitatott születésének epicentruma volt.
Ez a könyv értékes forrás a Kelet-Ázsiával és a huszadik századi információkezelés fejlődésével foglalkozó történészek számára.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)