Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
Inclusions: Aesthetics of the Capitalocene
Könyv tartalma:
Javaslat, hogy a művészek legyenek az új korszakunk vagy az ökológiai válság antropológusai.
"Napjainkban az ökológiai katasztrófa arra késztet minket, hogy újragondoljuk a társadalmunk által a művészetnek kijelölt teret. A kreativitás, a kritikai gondolkodás, a csere, a transzcendencia, a Másikhoz és a Történelemhez való viszony olyan értékek, amelyek a művészeti gyakorlatban rejlenek, és amelyek hamarosan létfontosságúak lesznek az emberiség jövője szempontjából. Szükségünk van a művészetre, hogy értelmet adjon az életünknek, és ezt a bankok nem fogják biztosítani. Azzal, hogy megkísérel kibontani néhány, a globális képzeletvilágban lebegő esztétikai alakzatot, ez a könyv azt kívánja leírni, hogy mi a tétje a művészeti tevékenységnek a kapitalocén korszakában, és érvelni amellett, hogy ez létfontosságú szükséglet.".
A jelenlegi ökológiai válság új kapcsolati tájképet hozott létre: a távolságok példátlan mértékű összeomlása fajok közötti promiszkuitást és az emberi lépték válságát hozza létre. Nicolas Bourriaud az Inclusions című könyvében azt javasolja, hogy a művészek legyenek ennek az új korszaknak az antropológusai. A művészek elismerik, hogy a természet és a kultúra közötti, évezredek óta a szegregáció mátrixát képező felosztás elhalványul. A kapitalizmus, a patriarchátus, a rabszolgaság, a társadalmi szegregáció, a föld, az altalaj és az állatok kizsákmányolása - mind-mind az alany és a tárgy közötti státuszkülönbségeken alapul. A természeti elemek árucikké válásával szemben Bourriaud úgy látja, hogy a művészek új generációja egy olyan molekuláris antropológiát követel, amely az embernek a világegyetemre gyakorolt hatásait, valamint az ember és a nem-emberek közötti kölcsönhatást tanulmányozza. A kortárs művészet újra kapcsolatba lép az archaikus mágiával, a prekapitalista társadalmak boszorkányaival, varázslóival és sámánjaival. A világ devitalizációjával szemben a művészetnek sikerült megőriznie e társadalmak társadalmi működésének és spiritualista gyakorlatainak bizonyos aspektusait. Az Inclusions a művészettörténetet mint a földalatti galériák hálózatát tárja fel, és összevarrja a szétszakadt kapcsolatokat.
