Olvasói vélemények
Összegzés:A Radicant egy elgondolkodtató könyv, amely a kortárs művészetelméletbe merül el, és a modernitás fejlődését vizsgálja a modernizmustól a posztmodernizmusig. Bár a szöveg lényeglátó, kihívást jelenthet, és többszöri olvasást igényelhet a koncepciók teljes megértéséhez. Az írás különböző hatásokat ötvöz, beleértve a társadalomelméletet és a művészettörténet kritikai perspektíváit, így változatos és lebilincselő olvasmányt nyújt az érdeklődőknek.
Előnyök:⬤ Kifejezetten ajánlott a kortárs művészet és a társadalomelmélet iránt érdeklődőknek.
⬤ Előremutató perspektívákat kínál a művészetről és annak történetéről.
⬤ Magával ragadó és szórakoztató olvasmány, változatos utalásokkal különböző kulturális személyiségekre.
⬤ A 21. századi kultúra és művészeti alkotás átfogó feltárása.
Hátrányok:⬤ Első olvasásra nehezen érthető, többszöri átolvasást igényel.
⬤ Egyesek a szókincset és az írásmódot túlságosan bonyolultnak vagy irodalomkritikai jellegűnek találhatják.
⬤ Bizonyos utalások összefüggéstelennek vagy szövevényesnek tűnhetnek, ami megnehezíti a követést.
(4 olvasói vélemény alapján)
Könyv tartalma:
"A hétköznapi nyelvben a "modernizálás" a kulturális és társadalmi valóság nyugati formátumokra való redukálását jelenti. És ma a modernizmus a gyarmatosítással és az eurocentrizmussal való cinkosság egy formáját jelenti. Fogadjunk egy olyan modernségre, amely távolról sem abszurd módon megismétli a múlt századét, hanem sajátosan a mi korunkra jellemző lenne, és visszhangozná saját problematikáját: egy olyan almodernségre, amelynek kérdéseit és jellemzőit ez a könyv igyekszik felvázolni.".
Legutóbbi esszéjében Nicolas Bourriaud azt állítja, hogy megérett az idő arra, hogy a modernt rekonstruáljuk a sajátos kontextusra, amelyben élünk. Ha a modernizmus a művészet vagy a társadalom eredetéhez való visszatérést jelentette, azok megtisztítását azzal a céllal, hogy újra felfedezzék lényegüket, akkor a mi századunk modernségét éppen minden radikalizmussal szemben találjuk ki, elutasítva mind az identitásokban való visszagyökerezés rossz megoldását, mind a képzeleteknek a gazdasági globalizáció által elrendelt egységesítését.
Radikálisnak lenni: azt jelenti, hogy a gyökereket mozgásba hozzuk, heterogén kontextusokban és formákban színpadra állítjuk őket, megtagadjuk tőlük az eredet értékét, lefordítjuk az eszméket, átkódoljuk a képeket, átültetjük a viselkedést, inkább kicseréljük, mint ráerőltetjük. A szerző a radikális gondolkodást kiterjeszti a kulturális termelés, fogyasztás és használat módozataira. A világot a művészet prizmáján keresztül szemlélve egy "világművészeti kritikát" vázol fel, amelyben a művek párbeszédet folytatnak azzal a kontextussal, amelyben létrejöttek.
"És ha a huszonegyedik századi kultúrát azokkal a művekkel találták ki, amelyek azt a feladatot tűzték ki maguk elé, hogy eltöröljék eredetüket az egyidejű vagy egymást követő beágyazódások sokasága javára? Ez az eltörlési folyamat része a vándor állapotának, bizonytalan korunk központi figurájának, aki a kortárs művészeti alkotás középpontjában kitartóan felbukkan. Ezt a figurát a formák egy tartománya és egy etikai mód kíséri: a fordítás, amelynek módozatait és a kortárs kultúrában betöltött kardinális szerepét ez a könyv igyekszik felsorolni.".".
