Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv Gingerich előadásainak gyűjteménye, amely a tudomány és a teológia kapcsolatát vizsgálja, hangsúlyozva közeledésük lehetőségét és az univerzumban való isteni részvételt. Bár elgondolkodtató érveket mutat be, egyes olvasók szerint hiányzik belőle az eredetiség és a mélység.
Előnyök:Az olvasók a könyvet tömörsége, hozzáférhetősége és elgondolkodtató tartalma miatt dicsérik. Gingerich erős tudományos bizonyítványa és keresztény hite hitelességet kölcsönöz, gazdag prózája pedig betekintést enged a hit és a tudomány metszéspontjaiba. A könyvet meggyőző logikája és az előítéleteket megkérdőjelező képessége miatt is méltatják.
Hátrányok:A kritikusok a könyv kis méretét és apró betűméretét emelik ki jelentős hátrányként. Egyes kritikusok unalmasnak és kevéssé eredetinek írják le, mondván, hogy nem nyújt új gondolatokat vagy meggyőző érveket. Mások csalódottságuknak adnak hangot amiatt, hogy Gingerich érvelése nem tartalmaz érdemi elemeket, különösen ami a világegyetem létezésének isteni következményeit illeti.
(10 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
God's Planet
Könyv tartalma:
Naponta fedeznek fel exobolygókat, de a Föld még mindig az egyetlen olyan bolygó, amelyről tudjuk, hogy olyan lényeknek ad otthont, akik összefüggő magyarázatot keresnek az univerzum szerkezetére, eredetére és sorsára, valamint az emberiségnek az univerzumban elfoglalt helyére.
Napjainkban a tudomány és a vallás a bolygónk két fő kulturális entitás, amely osztozik ebben a koherens megértés céljában, bár a bizonyítékok értelmezése drámaian eltér egymástól. Sok tudós az ismert világegyetemet szemlélve arra a következtetésre jut, hogy véletlenül vagyunk itt.
A neves csillagász és tudománytörténész, Owen Gingerich ugyanezekre a bizonyítékokra tekint - azzal együtt, hogy a világegyetem érthető a mi elménk számára -, és úgy látja, hogy ezek egy Teremtő Isten terveinek és szándékainak bizonyítékai. Úgy véli, hogy az Isten nélküli világegyetem gondolata oximoron, önellentmondás. Az Isten bolygója leleplezi azt a tévhitet, hogy a tudomány és a vallás távol tartható egymástól.
Gingerich három kérdés köré építi érvelését: Igaza volt Kopernikusznak, amikor letaszította a Földet a világegyetem középpontjában elfoglalt helyéről? Igaza volt-e Darwinnak, amikor az embert biztonságosan elhelyezte a fejlődő állatvilágban? És igaza volt-e Hoyle-nak, amikor a természetben olyan fizikai állandóságokat azonosított, amelyek egyedülállóan alkalmasnak tűnnek arra, hogy lehetővé tegyék az intelligens élet létezését a Föld bolygón? Gingerich a tudománytörténet ezen epizódjainak segítségével mutatja be, hogy a kulturális attitűdök, beleértve a vallásos vagy vallásellenes meggyőződéseket is, jelentős szerepet játszanak abban, hogy mi számít tudományos megértésnek. Minél szigorúbbá válik a tudomány az idők során, annál világosabban érthető meg Isten keze munkája.
