Isten, cél és valóság: A teizmus euteleológiai megértése

Eredeti címe:

God, Purpose, and Reality: A Euteleological Understanding of Theism

Könyv tartalma:

Milyen lehet a valóság, ha az ábrahámi teizmus Istene létezik? Hogyan lehetne megérteni az ábrahámi teizmus világképét, ha nem egy mindenekfelett hatalmas, tudó és jó személyes lény létezése szempontjából? John Bishop és Ken Perszyk amellett érvelnek, hogy ésszerű elutasítani azt, amit sok analitikus filozófus az Istenről alkotott általános felfogás szerint a "személyes mindenisten"-ként tart. Azzal érvelnek, hogy a "logikai" érvelés a gonoszságról (Argument from Evil) egy változata még mindig nagyon is érvényes, ellentétben azzal a széles körben elterjedt nézettel, hogy ez az érvelési vonal csődöt mondott.

Ez a könyv új bemutatását és védelmét nyújtja annak az alternatívának, amelyet Bishop és Perszyk euteleológiának neveztek el. Ennek központi állítása az, hogy a valóság eredendően céltudatos, és hogy a Világegyetem végső soron azért létezik, mert átfogó célja (telosz), azaz a legfőbb jó konkrétan valósággá válik benne. Nincs legfőbb cselekvő ("tétlenül nézi", ahogy a borzalmak végbemennek).

Isten az euteleológia alapontológiájában "semmi". Az Istenről mint személyes létezőről való beszéd inkább kognitív konstrukció, amely a végső valóságot a világ megtapasztalásának és a világról való beszédünk hétköznapi módjainak analógiájára kezeli.

De az euteleológiai teizmus is hangsúlyozottan realista. Az Isten-beszéd analógiája lehetővé teszi az emberek számára, hogy igazodjanak a valósághoz, és alkalmasan alkalmazható az imádságban és az istentiszteletekben - olyan gyakorlatokban, amelyeknek átfogó funkciója az emberi hozzájárulás a valóság eredendő végső céljának beteljesüléséhez és annak élvezete.