Értékelés:
Peterson „Isten és a gonosz: Bevezetés a kérdésekbe” című könyve tömör, mégis informatív bevezetésként szolgál a gonosz problémájának összetett témájába Isten létezésével kapcsolatban. Bár a könyv nagyra értékelendő a világossága és a hozzáférhetősége miatt, az olvasók megjegyzik, hogy a mélyebb megértést keresők számára kiegészítő anyagra lehet szükség.
Előnyök:⬤ Világos és hatékony bevezetést nyújt a gonosz problémájába.
⬤ Tömör, mindössze 134 oldalas, így gyorsan olvasható.
⬤ Foglalkozik a kérdéssel kapcsolatos fontos filozófiai alakokkal és fogalmakkal.
⬤ Jól fogadták értékessége és időszerűsége miatt.
⬤ Talán nem elég mélyreható az átfogó megértést kereső olvasók számára.
⬤ Egyeseknek további forrásokra lehet szükségük a téma mélyebb feltárásához.
(4 olvasói vélemény alapján)
God And Evil: An Introduction To The Issues
Ez a tömör, jól strukturált áttekintés a gonosz problémáját a vallásfilozófia összefüggésében vizsgálja. A gonosz problémája e terület egyik központi témája, olyan tartós kihívás, amelyet a nyugati filozófusok csaknem kétezer éve mérlegelnek.
A gonosz fő problémája abban áll, hogy az igazságos és szerető Istenbe vetett hitet össze kell egyeztetni a világban tapasztalható gonoszsággal és szenvedéssel. Michael Peterson ezt a problémát a következő kérdések feldolgozásával keretezi: Mi a viszonya a racionális hitnek a vallásos hithez? Milyen különböző fogalmi lépések lehetségesek a kérdés mindkét oldalán? Milyen válaszokat terjesztettek elő fontos gondolkodók, és melyek tűnnek a legígéretesebbnek? Lehetséges-e fenntartani a vallási elkötelezettséget a gonoszság fényében? Peterson az erkölcsi és a természetes rossz közötti hasznos megkülönböztetésre támaszkodik, hogy tisztázza a probléma különböző aspektusainak megértését, valamint a válaszlehetőségeket. A szöveg általános formája a gonoszra vonatkozó érvek különböző típusainak osztályozásán nyugszik: a logikai, a valószínűségi, a bizonyítási és az egzisztenciális érvek.
Minden érvtípusnak megvan a maga stratégiája, amelyet mind a teistáknak, mind a nem teistáknak fel kell ismerniük és ki kell fejleszteniük. A szöveg mind a teista, mind a nem teista nézőpontot méltányos képviseletet adva, feldolgozza azokat a kérdéseket, hogy a gonosz a teista hitet következetlennek, valószínűtlennek, a bizonyítékok által diszkreditáltnak vagy a személyes válság által fenyegetettnek mutatja-e. Peterson elmagyarázza, hogy a védekező stratégiák különösen alkalmasak a gonosz logikai és valószínűségi érveire adott válaszokra, míg a teodicea megfelelő válasz a bizonyító erejű érvekre.
A teodíciát hagyományosan úgy értelmezik, mint a gonosz fényében a mindenható és minden jó Istenbe vetett hit igazolására tett kísérletet. A szöveg Augustinus, Leibniz, Hick és Whitehead teodíciáit tárgyalja, mint a teodícia tanulságos példáit. Ez a vita lehetővé teszi Peterson számára, hogy azonosítsa és értékelje a legtöbb teodíciában meglehetősen domináns témát: azt, hogy a rossz egy nagyobb jó kijelölésével igazolható.
Végül Peterson még azt is megvizsgálja, hogy a teodicea bizonyos típusai, amelyek a teizmus kifejezetten keresztény értelmezésén alapulnak, milyen alapot nyújthatnak a rossz egzisztenciális problémájának kezeléséhez. A könyv olvasója nemcsak az Istenről és a gonoszról folyó szakmai filozófiai vita intellektuális megragadására tesz szert, hanem az emberi élet egyik legfontosabb kérdésének végiggondolásának személyes hasznára is.
