Olvasói vélemények
Összegzés:Vic Stenger „Isten és a hit bolondsága” című könyve erőteljes valláskritikát fogalmaz meg, és a tudomány felsőbbrendűsége mellett érvel a világegyetem megértésében. Stenger hatékonyan mutatja be a tudomány és a vallás közötti történelmi konfliktusokat, és alapos elemzést ad arról, hogy miért alapvetően összeegyeztethetetlenek. Míg egyes olvasók értékelik a világos és szigorú érvelést, mások kihívásnak találják a tartalmat, különösen azok, akik nem rendelkeznek tudományos háttérrel. Összességében a könyv értékes olvasmánynak tekinthető a tudomány és a hit közötti diskurzus kedvelői számára, bár mélysége nem biztos, hogy mindenki számára visszhangra talál.
Előnyök:⬤ A vallási állítások tudományos bizonyítékokkal alátámasztott, átfogó elutasítása.
⬤ Világos és világos írói stílus, amely az összetett témákat is érthetővé teszi.
⬤ Kiterjedt dokumentáció és bibliográfia az állítások alátámasztására.
⬤ A tudomány és a vallás történelmi összefüggéseinek éleslátó elemzése.
⬤ Bátorítja a kritikus gondolkodást és megkérdőjelezi az indoktrinációt.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó a tudományos szakzsargon miatt sűrűnek és nehezen emészthetőnek találja a könyvet.
⬤ Lehet, hogy nem nyújt új felismeréseket azoknak, akik már ismerik Stenger korábbi műveit.
⬤ A szerző erős vallásellenes elfogultsága ronthatja az érvek objektivitását.
⬤ Elidegenítheti a vallásos nézeteket valló olvasókat, mivel nem meggyőzésükre törekszik, hanem inkább az ateista nézetek megerősítésére.
(91 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
God and the Folly of Faith: The Incompatibility of Science and Religion
Könyv tartalma:
Alapos és kemény kritika, amelyet mindenkinek el kell olvasnia, akit érdekel a vallás és a tudomány kölcsönhatása. A szociológusok, történészek és egyes teista tudósok körében az a nézet vált uralkodóvá, hogy a vallás és a tudomány soha nem állt komoly konfliktusban egymással.
Egyesek még azt is állítják, hogy a kereszténység volt felelős a tudomány fejlődéséért. Egy átfogó történelmi áttekintésben, amely az ókori görög tudománytól kezdve a reneszánszon és a felvilágosodáson át egészen a fizika és a kozmológia mai vívmányaiig tart, Stenger meggyőzően bizonyítja, hogy ez a következtetés nem csupán hamis, de a kereszténység valójában ezer éven át hátráltatta a tudomány fejlődését. Megjegyzi, hogy a XVII.
század tudományos forradalma csak azután következett be, hogy a reneszánsz és a reformáció során a fennálló egyházi tekintélyek elleni lázadások új gondolati utakat nyitottak meg. A szerző a továbbiakban részletezi, hogy a vallás és a tudomány alapvetően összeegyeztethetetlen több területen: a világegyetem eredete és fizikai paraméterei, a komplexitás eredete, holizmus kontra redukcionizmus, az elme és a tudat természete, valamint az erkölcs forrása.
Végül Stengert leginkább az a negatív hatás zavarja, amelyet a szervezett vallás gyakran gyakorol a politikára és a társadalomra. Rámutat a népi vallásosságba beágyazott tudományellenes attitűdökre, amelyeket arra használnak fel, hogy elnyomják a tudományos eredményeket olyan globális jelentőségű kérdésekben, mint a túlnépesedés és a környezet pusztulása.
Amikor a vallás a tudomány iránti tiszteletlenséget táplálja, az az emberiségnek a miénket követő generációit fenyegeti.
