Isten és gólem, Inc: A Comment on Certain Points Where Cybernetics Impesing on Religion (Megjegyzés a kibernetika egyes pontjairól, ahol a kibernetika hatással van a vallásra)

Olvasói vélemények

Norbert Wiener „Isten és gólem, Inc.” című könyvét nagyra értékelik történelmi jelentősége és a technológia és az erkölcs kölcsönhatásáról szóló éleslátó megjegyzései miatt, de kritizálják az irány és a fókusz hiánya miatt.

⬤ Mély betekintést nyújt a technológia, az erkölcs és az emberi döntéshozatal kapcsolatába
⬤ értékes történelmi kontextust kínál
⬤ éles kommentárt tartalmaz a technológiai fejlődés etikai következményeiről.

⬤ Hiányzik a világos irány és a koherencia
⬤ a spekulatív szakzsargon összezavarhatja az olvasót
⬤ korlátozott vallási utalások
⬤ egyes területek fejletlennek vagy elkalandozónak tűnnek.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

God & Golem, Inc.: A Comment on Certain Points Where Cybernetics Impinges on Religion

Könyv tartalma:

A kommunikációtudományok új és gyorsan növekvő területe Norbert Wiener-nek köszönhet annyit, mint bárki másnak. Ő alkotta meg a szót: a kibernetika.

A God & Golem, Inc. című könyvében a szerző a kibernetika azon főbb pontjaival foglalkozott, amelyek a vallási kérdések szempontjából relevánsak. Az első pont, amelyet vizsgál, a tanuló gép.

Míg a tanulás szinte kizárólag az öntudatos élő rendszereknek tulajdonított tulajdonság, addig ma már létezik olyan számítógép, amelyet nemcsak arra lehet programozni, hogy dámajátékot játsszon, hanem amelyik képes "tanulni" a múltbeli tapasztalataiból, és javítani saját játékán.

Egy ideig a gép képes volt legyőzni feltalálóját dámában. "Tényleg győzött" - írja a szerző - "és megtanult nyerni; és a tanulási módszere elvileg nem különbözött az emberi lényétől, aki megtanul dámázni.

A második pont azokra a gépekre vonatkozik, amelyek képesek önmagukat reprodukálni. Általánosan elterjedt meggyőződésünk, hogy Isten az embert a saját képmására teremtette. A faj szaporodását úgy is értelmezhetjük, mint olyan funkciót, amelyben egy élőlény a saját képmására teremt egy másikat.

A szerző azonban bemutatja, hogy az ember olyan gépeket készített, amelyek "nagyon is képesek arra, hogy más gépeket a saját képmásukra készítsenek", és ezek a gépképek nem pusztán képi ábrázolások, hanem operatív képek. Mondhatjuk-e akkor, hogy: A zsidó legendában a gólem egy embrió Ádám, alaktalan és nem teljesen megteremtett, tehát szörnyeteg, automatizmus. A harmadik vizsgált pont az ember és a gép közötti kapcsolat.

Az aggodalom itt etikai jellegű. "Adjátok meg az embernek azt, ami az emberé, és a számítógépnek azt, ami a számítógépé" - figyelmeztet a szerző.

A könyvnek ebben a részében Dr. Wiener olyan rendszereket vizsgál, amelyekben az ember és a gép elemei szerepelnek. A könyv az intellektuálisan éber közönségnek íródott, és nem tartalmaz magas technikai tudást.

A Yale-en, a Soci t Philosophique de Royaumont-ban és másutt tartott előadásokon alapul.