Kibernetika, második kiadás: avagy irányítás és kommunikáció az állatban és a gépben

Olvasói vélemények

Norbert Wiener eredetileg 1948-ban megjelent könyve a kibernetika területét és annak a társadalomra, a politikára és a technológiára gyakorolt hatását vizsgálja. A könyv a kommunikáció, az automatizálás és a társadalmi struktúrák összekapcsolódását vizsgálja, és előrelátó betekintést nyújt az e fejlemények által támasztott kihívásokba. Míg egyes olvasók szerint a mű döntő fontosságú és elgondolkodtató, ma is aktuális, addig másoknak nehézséget okoz összetettsége és matematikai tartalma.

⬤ Mély betekintést nyújt a kibernetikába és annak társadalmi következményeibe.
⬤ Figyelemre méltóan előrelátó előrejelzések a technológiáról, a kommunikációról, valamint ezek gazdaságra és foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról.
⬤ A tudomány, a filozófia és a technológia kapcsolódási pontjai iránt érdeklődők számára nélkülözhetetlen olvasmány.
⬤ Ösztönző és jól megírt, széleskörű interdiszciplináris megközelítéssel.
⬤ Alapvető fontosságú a modern társadalmi és politikai kérdések megértéséhez.

⬤ Nehéz olvasmány a terjedelmes matematikai képletek és a szaknyelv miatt.
⬤ Egyes fejezetek szükségtelenül sűrűek, és elriaszthatják az alkalmi olvasókat.
⬤ A teljes megértéshez erős matematikai háttér szükséges.
⬤ Egyes kiadásokat kritizálják a rossz nyomtatási minőség miatt.
⬤ Egyes olvasók az írásmódot összefüggéstelennek és kihívónak találják.

(26 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Cybernetics, Second Edition: or Control and Communication in the Animal and the Machine

Könyv tartalma:

Cybernetics or Control and Communication in the Animal and the Machine(Reprint of 1961 Second Edition) by Norbert Wiener egy olyan korszakalkotó mű, amely messzemenő hatással volt a számítógépek, az automatizálás, az elektrotechnika, az idegtudományok és a kommunikáció területére.

A szerző Norbert Wiener (sz. 1894, megh. 1964) matematikus és filozófus, valamint a Massachusetts Institute of Technology (MIT) matematikaprofesszora volt hosszú ideig. Csodagyerekként Wiener már 11 évesen leérettségizett, 14 évesen pedig a Tufts Egyetemen matematikából szerzett BA diplomát. 19 éves korára a Harvardon doktorált matematikai logikáról szóló disszertációjával.

Bár később pacifista lett, Wiener mindkét világháborúban hozzájárult a háborús erőfeszítésekhez: az első világháborúban a ballisztikával, a második világháborúban pedig a légvédelmi ágyúkkal foglalkozott. Az 1940-es évek végére aggasztotta a tudomány militarizálódása, és felhagyott a katonai projektekben való közreműködéssel, illetve a kormányzati finanszírozás elfogadásával.

Wiener pályája elején filozófiát tanított a Harvardon, de nem tudott állandó tanári állást szerezni, amit zsidó bevándorlók fiaként az antiszemitizmusnak tulajdonított. Az első világháború után az MIT-nél kapott állást, ahol karrierje hátralévő részében tanított.

A tanítás mellett Wiener kutatásokat végzett a kognitív tudományok területén, és elméleteket dolgozott ki a kibernetika, a számítástechnika és az automatizálás területén. Számos könyvet és cikket is írt ezekről a témákról, valamint két önéletrajzi művet.

A Cybernetics or Control and Communication in the Animal and the Machine (Kibernetika vagy Irányítás és kommunikáció az állatban és a gépben) Wiener egyik legismertebb műve. A kibernetika a gépek és az élőlények irányítási rendszereinek és kommunikációjának tudományára utal. Ez a könyv mutatja be a kifejezés első nyilvános használatát, és leírja, hogy az önszabályozó mechanizmusok (beleértve az emberi agyat is) hogyan működnek a külső visszajelzések fogadásán, feldolgozásán és felhasználásán keresztül.

Ez az interdiszciplináris munka az orvostudósokkal, orvosokkal, matematikusokkal és fizikusokkal folytatott többéves viták eredménye, így a könyv mind a könyv koncepcióira, mind az általa érintett területekre gyakorolt hatások széles skáláját tartalmazza. A könyv megalapozta a számítástechnikai, elektronikai mérnöki, automatizálási, távközlési és idegtudományi kutatásokat.

A kibernetika középpontjában a visszacsatolási ciklusok, az információ beáramlása és az azt követő válaszok állnak. A könyv filozófiai és technikai szempontból egyaránt bemutatja a "zajt", mint az egyensúlyt megakadályozó végső erőt. Az ember számára pedig a tömegmédia a zaj legnagyobb forrása. Előrelátó egy olyan könyvhöz képest, amelyet évtizedekkel a személyi számítógépek, az internet és az okostelefonok előtt írtak.

A Kibernetika meglepetésszerű bestseller volt, és messze túlolvasták a célközönségen. A könyv népszerűsége arra késztette Wiener-t, hogy megírja a kibernetika társadalmi és pszichológiai vonatkozásait tovább vizsgáló, Az emberi lény emberi felhasználása című folytatásos művét.

A Kibernetika a későbbi írások egy egész területét is inspirálta, beleértve Maxwell Maltz jól ismert önfejlesztő könyvét Pszichokinbernetika. Ez a könyv nagymértékben támaszkodik Wiener korábbi munkáira, és az önsegítő szakértők, köztük Zig Ziglar és Tony Robbins is úgy hivatkoznak rá, mint ami nagy hatással volt a technikáikra.