Értékelés:
Dr. Abbott „Isten isteni küldetése” című könyve egy inspiráló mű, amely segít az olvasóknak megérteni isteni céljukat Isten tanításaihoz kapcsolódóan. Dicséretes, mert betekintést és világosságot nyújt a keresztények számára, akik szeretnének növekedni hitükben és megérteni életfeladatukat.
Előnyök:A könyv inspiráló, és választ ad az isteni küldetéssel kapcsolatos kérdésekre. Könnyen olvasható, és alkalmas könyvklubok megbeszélésére. Sok olvasó értékeli a jó információkat és Isten Igéjének igaz igehirdetését.
Hátrányok:A kritikákban nem említettek jelentős hátrányokat.
(4 olvasói vélemény alapján)
God's Divine Assignment
Dr. Leon Abbott e félelmetes vállalkozás megírásában Isten teremtésének sötét függönye mögé vezet bennünket. Meghív bennünket Isten mélyebb vizeibe, ahová a csecsemők vágynak. Ugyanakkor a szerző úgy véli, hogy az emberi lét ezen időszakában a csecsemőket meg kell tanítani arra, hogyan ússzanak Isten kinyilatkoztatásának és tudásának mélyebb vizeiben. A semmin állt Isten, és önmagából született a teremtés; minden alkalommal kimondta a „Legyen” mondatot. Amikor azt mondta: „Legyen világosság”, megjelent a fény. És Isten azt mondta: „Legyen égboltozat a vizek közepén”. És Isten azt mondta: „Gyűljenek össze a vizek az ég alatt egy helyre, és jelenjen meg a szárazföld”, és így történt. És Isten azt mondta: „A föld teremjen füvet, füves magvakat, és gyümölcsöt termő fákat, a maga neme szerint, amelyeknek magja önmagában van, a földön”, és így történt.” És így történt. És mondta Isten, a Teremtő: Jó volt. Miután az ember bűnössé vált, az emberben még mindig volt valami jó, mert Isten DNS-e volt benne. Az ember még mindig elég jó volt ahhoz, hogy Isten a mennyei legjobbat (Jézust) adja az ember megváltásáért. Mert az ő alkotása vagyunk, teremtett minket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket Isten előre elrendelt, hogy azokban járjunk (Efézus 2:10, KJV). A „Legyen” kifejezés egészen addig folytatódott, amíg el nem jutott teremtésének koronájához: az emberhez.
A Teremtő Isten itt nyúl le és formálja meg az embert a föld porából, amelyet a szellemi világban magában hordozott. Ismét leérkezik és megérinti az embert azzal, hogy az ember orrába lehelte az élet leheletét; és az ember élő lélekké vált. Nem sokkal ezután Isten az általa megszületett embert az Édenkertbe helyezte, hogy felöltöztesse és megőrizze azt. Megparancsolta az embernek, mondván: „A kert minden fájáról szabadon ehetsz: De a jó és a rossz tudásának fájáról ne egyél, mert azon a napon, amelyen eszel belőle, meg fogsz halni” (1Mózes 2:16-17, KJV). Mondd meg egy gyereknek vagy valakinek, hogy mit nem tehet, és gyakran előfordul, hogy azt teszi, amire utasítást kapott, hogy ne tegye. Ebben az írásban a szerző még a Halál isteni kijelöléséről is beszél, és arról, hogy a Halál hogyan támadt fel a halálból. A halál nem tudott életet adni a halálnak; ki adott életet a halál hideg kezének? A szerző egyértelmű választ ad arra, hogy miért van szüksége az embernek Jézusra. Isteni Feladatának átadásával Isten az embert a hétköznapiból a rendkívülibe viszi. Mózes csak egy hétköznapi birka/állatőr volt, amíg Isten meg nem adta neki az Isteni Feladatot. Mi is, akárcsak Mózes, csak egyszerűen létezünk, amíg el nem kezdjük Isteni Feladatunkat Isten és az emberiség iránti szeretetben végrehajtani. Isteni Feladatod nem csak téged fog megáldani, hanem Isten úgy rendelte el, hogy mások számára is áldás legyen.
Továbbra is áldást kapunk a fáktól, ahogy oxigént bocsátanak ki, és a naptól, amely fényt és meleget ad nekünk, ahogy továbbra is végzik Isten adta isteni feladatukat. Miért nem tudta Isten megváltani a bukott angyalokat, amikor nem teljesítették isteni küldetésüket? A válasz erre a kérdésre és még több másra is megtalálható Dr. Leon Abbott e munkájában.