Olvasói vélemények
Összegzés:Turner könyve átfogó és elgondolkodtató vizsgálatot nyújt a nyugati keresztény miszticizmusról, nyomon követve annak metaforáit és teológiai alapjait olyan történelmi személyiségektől kezdve, mint Platón és Augustinus, egészen Keresztes Jánosig. A könyv érvel a misztika tisztán tapasztalati jellegű modern tévhiteivel szemben, és a misztikus hagyomány megértésének összetettebb, nem tapasztalati jellegű megközelítését hangsúlyozza. Bár a szöveg tudományos szempontból szigorú és sűrű, mégis létfontosságú perspektívát kínál a téma mélyebb megértése iránt érdeklődő olvasók számára.
Előnyök:A könyvet széles körben dicsérik a keresztény misztika mélyreható történeti elemzéséért és a kortárs értelmezések kritikai vizsgálatáért. Az olvasók nagyra értékelték Turner tudományos megközelítését és azt a megvilágítást, amelyet az összetett teológiai témákhoz nyújt. Sokan szükséges olvasmánynak találták az apofasztikus teológia iránt érdeklődők számára, kiemelve annak fontosságát a misztikus gondolkodás fejlődésének megértésében.
Hátrányok:Több recenzens megjegyezte, hogy a könyv kihívást jelent, és nem alkalmas kezdők számára, mivel előzetes teológiai és filozófiai ismereteket igényel. Néhányan elégedetlenségüket fejezték ki a szerző befogadó nyelvhasználatával kapcsolatban, és úgy érzékelték, hogy nem foglalkozik a modern spirituális perspektívákkal. A sűrű akadémiai stílus elriaszthatja az alkalmi olvasókat, ami kevésbé teszi hozzáférhetővé a könyvet.
(12 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Darkness of God: Negativity in Christian Mysticism
Könyv tartalma:
A középkori misztikus hagyomány szerint a keresztény lélek a "nemtudás felhőjében", a tudatlanság isteni sötétségében találkozik Istennel.
Ez az Istennel való találkozás túl van minden megismerésen és minden megtapasztaláson. A modern kor miszticizmusai ezzel szemben a "misztikus tapasztalatot" helyezik a középpontba, és a kortárs olvasók hajlamosak a középkori hagyományt "tapasztalati" szempontból félreérteni.
Denys Turner amellett érvel, hogy a középkori misztika különlegessége és mai relevanciája éppen a "misztikus tapasztalat" elutasításában rejlik, és a misztikumot szilárdan a hétköznapi és a mindennapi dolgok fogságában helyezi el. Az érvelés az Augustinustól Keresztes Jánosig terjedő korszak néhány központi tekintélyére terjed ki.
