Értékelés:
A kritikák dicsérik az „Isten útján” című könyvet az iszlám civilizáció felemelkedése során az arab hódítások mélyreható feltárása miatt, kiemelve egy összetett történelem alapos és kiegyensúlyozott megközelítését. Az olvasók nagyra értékelik a jól felépített elbeszélést, amely értékes kontextust és elemzést nyújt, így az alkalmi olvasók és a tudósok számára egyaránt alkalmas. Egyes kritikák azonban rámutatnak a száraz bemutatásra és a kronológiai szerkezet követésének nehézségére, míg mások aggodalmukat fejezik ki az iszlám hitnek az eseményekben játszott szerepének lekicsinyítése miatt.
Előnyök:Érdekes és informatív tartalom, kiváló bevezetés a korai iszlám terjeszkedésbe, kiegyensúlyozott, több nézőpontból történő bemutatás, az események éleslátó értelmezése, a források alapos felhasználása, alkalmi olvasók és tudósok számára egyaránt alkalmas, kontextust biztosít az aktuális közel-keleti kérdésekhez, és megkérdőjelezi a hagyományos narratívákat.
Hátrányok:Száraz és egyesek számára nehezen olvasható, az iszlám szerepét lekicsinyítő, véleményes nézetek, kihívást jelentő kronológiai szerkezet, amelyből hiányzik az egyes alakok kontextusa, és egyes olvasók úgy érezték, hogy a hódítások alatti kultúra és hétköznapi élet tekintetében hiányzik a mélység.
(49 olvasói vélemény alapján)
In God's Path: The Arab Conquests and the Creation of an Islamic Empire
Alig több mint száz év alatt - Mohamed 632-ben bekövetkezett halála és az Abbászida Kalifátus 750-ben történt megalakulása között - a próféta követői az egész Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Spanyolországban elterjedtek. Seregeik olyan távoli államokat fenyegettek, mint a frankok Nyugat-Európában és a Tang Birodalom Kínában. A meghódított terület nagyobb volt, mint a Római Birodalom a legnagyobb kiterjedése idején, és nagyjából feleannyi idő alatt foglalták el az arabok számára. Az, hogy az arab törzsek e gyűjteménye hogyan volt képes ilyen rövid idő alatt ennyi birodalmat, államot és hadsereget bekebelezni, évszázadok óta zavarba ejtette a történészeket. Az arab inváziókról szóló legtöbb beszámoló szinte kizárólag a korai muszlim forrásokon alapul, amelyeket évszázadokkal később írtak, hogy az arabok isteni kiválasztottságát illusztrálják.
Robert Hoyland úttörő jelentőségű új története nemcsak a korai muszlim források gazdag életrajzi információit, hanem a hódításokkal egy időben vagy csaknem egy időben keletkezett számos nem arab nyelvű forrást is magába olvasztja. Isten útján a próféta érkezése előtti késő antik világról alkotott átfogó képpel kezdődik, egy olyan világról, amelyet két nagyhatalom uralt: Bizánc és a szaszanida Perzsia. E birodalmak között kialakult egy sajátos arab identitás, amely segített Nyugat-Arábiában élőket félelmetes harci erővé kovácsolni. Az arabok a főszereplők ebben a drámában, mégis, ahogy Hoyland bemutatja, a Bizánc és Perzsia peremén élő népek - a kazárok, bolgárok, avarok és törökök - mind kritikus szerepet játszottak a régi világrend újjáalakulásában. A Mohamed és utódai által terjesztett új hit lehetővé tette, hogy a meghódított népek közül sokan csatlakozzanak az arabokhoz az első iszlám birodalom létrehozásában. A jól áttekinthető, átfogó és kiválóan olvasható In God's
Isten útján a világtörténelem egy átformáló korszakának átfogó elbeszélése.
