Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a keresztény Szentháromság-tan szemszögéből vizsgálja az erkölcsöt, és bemutatja az „isteni szeretetelméletet”, amely szerint az erkölcsi értékek és kötelezettségek a Háromságos Isten szerető természetén alapulnak.
Előnyök:A könyvet dicsérik alapos tudományos érvelése, az ateista erkölcselméletek éleslátó elemzése és a bonyolult teológiai fogalmak világos kifejtése miatt. Az olvasók nagyra értékelik, hogy a szerző tiszteletteljesen és jóindulatúan foglalkozik az ellentétes nézetekkel, így a könyv értékes forrás a keresztény apologetika és erkölcsfilozófia számára. A művet azért is méltatják, mert a szakmai tartalom ellenére is könnyen hozzáférhető, és mert hatékonyan tisztázza az Isten természete és az objektív erkölcs közötti kapcsolatot.
Hátrányok:Néhány olvasó megjegyezte, hogy a könyv nem tökéletes állapotban érkezett. Továbbá, bár a könyv tanulságos és jól érvel, a filozófiai vagy teológiai nyelvezetben nem mélyen járatosak számára túlságosan technikai vagy akadémikusnak tűnhet. Hiányzik továbbá az isteni szeretet meghatározásának átfogó tárgyalása.
(6 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Divine Love Theory: How the Trinity Is the Source and Foundation of Morality
Könyv tartalma:
Mi van, ha a Szentháromság szeretetteljes kapcsolatai a végső, objektív forrása az erkölcsös életnek?
Adam Lloyd Johnson friss, mégis örök valóságot visz be az erkölcsi abszolútumok alapjáról folyó virágzó vitába. Míg a posztmodernizmus erkölcsi relativizmusa egykor átmenetileg megzavarta az olyan klasszikus erkölcsi elméletek talapzatát, mint a természeti törvény és az isteni parancs, számos nem teista filozófus állítja, hogy az erkölcsnek valami valóságos és objektív alapon kell nyugodnia. Az isteni szeretetelmélet az erkölcs megalapozását nem csupán a teremtő Istenben, hanem a keresztény Szentírásban kinyilatkoztatott módon - az egymást örökké szerető Atya, Fiú és Lélekben - javasolja.
Johnson azt állítja, hogy a Szentháromság rendkívül meggyőző alapot nyújt az erkölcsi ítéletek meghozatalához. Az egyik vezető ateista javaslat, az istentelen normatív realizmus számos hiányosságot talál a teista és keresztény elméletekben, Johnson azonban megmutatja, hogy az istentelen normatív realizmus mennyire fogékony hasonló hibákra. Ezután bemutatja, hogy a történelmi keresztény teológiában felvázolt Szentháromság szeretetteljes kapcsolatai hogyan oldják fel mind a teista, mind az ateista erkölcsi elméletek számos gyenge pontját.
Johnson nem hagyja érintetlenül a témát, kutatásai kivételesek, témája és annak feldolgozása pedig elsőrangú. Nagyon erősen ajánlom ezt a könyvet. --J. P. Moreland, a Biola Egyetem Talbot Teológiai Iskolájának kiváló filozófiaprofesszora.
Az Isteni szeretetelmélet fontos és eredeti hozzájárulás a teisták és nem teisták között az erkölcs alapjairól folyó kortárs vitához. A mű a teológusok és a filozófusok érdeklődésére egyaránt számot tarthat. --Erik Wielenberg, a DePauw Egyetem filozófiaprofesszora.
Johnson saját javaslata üdítő és éleslátó megszólalás, amely gyakran kimarad a puszta teizmus erkölcsi vitájából: A trinitarianizmus. Az isteni szeretetelmélet egyszerre van nagyobb összhangban a legnagyobb teista népességgel, a keresztényekkel, ugyanakkor nagyobb magyarázóerővel bír a vetélytársakkal szemben, a teistákkal és az ateistákkal szemben egyaránt. --Corey Miller, a Ratio Christi elnöke.
