Értékelés:
A könyv tömör és közérthető bevezetést nyújt az iszlám tanulmányokba, a történelmi kontextusra és az iszlámmal kapcsolatos kortárs kérdésekre összpontosítva. Míg sok olvasó értékeli a könyv áttekinthetőségét és lényeglátó tartalmát, néhányan aggodalmukat fejezik ki az esetleges elfogultság, a ténybeli pontatlanságok és az iszlám történelem elégtelen mélységű lefedettsége miatt.
Előnyök:A könyvet azért dicsérik, mert tömör, könnyen érthető, jól megírt és kiegyensúlyozottan közelíti meg ezt az összetett témát. Tartalmaz történelmi hátteret, térképeket, fényképeket és jelentős meglátásokat, különösen a kortárs iszlám elemzésében. Az olvasók hasznosnak találják bevezető szövegként, amely további érdeklődésre serkenti az iszlám tanulmányok iránt.
Hátrányok:Néhány olvasó bírálja a könyvet, mert ténybeli hibákat és vélt elfogultságokat tartalmaz, különösen a szerző különböző kérdésekkel kapcsolatos álláspontját illetően. Néhányan úgy vélik, hogy a könyv túlságosan széleskörű és nem elég mélyreható, különösen ami a kulcsfontosságú történelmi fogalmakat és személyiségeket illeti. Emellett egyes kritikusok aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, ahogyan a szerző az iszlám civilizáció bizonyos aspektusait ábrázolja, azt sugallva, hogy a könyv megerősítheti a negatív sztereotípiákat.
(38 olvasói vélemény alapján)
Islamic History: A Very Short Introduction
Az iszlám felemelkedésének és elterjedésének áttekintésével kezdődő, a hetedik századtól a huszonegyedik századig terjedő Nagyon rövid bevezetés bemutatja az iszlám történetét, és feltérképezi, hogyan vált az eredetileg kis, lokalizált hívőközösségből több mint egymilliárd követővel rendelkező nemzetközi vallássá.
A könyv azt vizsgálja, hogyan emelkedett az iszlám a hetedik századi Arábia homályából a modern globális problémák előterébe, és rávilágít arra, honnan tudjuk azt, amit az iszlám felemelkedéséről és fejlődéséről tudni vélünk. Adam J.
Silverstein történész az iszlám történelmet alakító népeket - arabokat, perzsákat és törököket - is tárgyalja, és rávilágít három reprezentatív intézményre - a mecsetre, a dzsihádra és a kalifátusra -, amelyek rávilágítanak az iszlám sokszínűségére az idők során. Végül a könyv elemzi az iszlám történelem vallási és politikai kontextusban betöltött szerepét, miközben hangsúlyozza a történelem egyedülálló státuszát a muszlimok körében, különösen a nyugati társadalmakban elfoglalt alacsony helyéhez képest, ahol a történelmet gyakran nem tekintik többnek, mint olyasminek, amit nem szabad megismételni.
