Értékelés:
A könyv átfogó és részletes vizsgálatot nyújt a második világháborút követő tokiói háborús bűnökkel kapcsolatos perekről, és jól megalapozottan mutatja be a történelmi eseményeket, a szereplőket és a politikai dinamikát. Bár a könyv dicséri történetmesélését és a kutatás mélységét, egyes olvasók kritizálják a könyv szervezését, túlzott részletességét és egyes elemzésekben rejlő esetleges elfogultságát.
Előnyök:⬤ Kiváló történetmesélés, amely magával ragadja az olvasót.
⬤ Mélyrehatóan kutatott, a második világháborúról és a tokiói perekről szóló átfogó információkkal.
⬤ Egyedülálló betekintést nyújt a perek történelmi összefüggéseibe és következményeibe.
⬤ Rávilágít a különböző országokat érintő összetett helyzetekre és politikai dinamikára.
⬤ Hosszúsága ellenére lebilincselő stílusban íródott.
⬤ Néhány olvasó a tartalom szervezését rendszertelennek és ismétlődőnek találta.
⬤ Aggályok merültek fel a szerző esetleges elfogultságával kapcsolatban, különösen a karakterelemzések és a történelmi értelmezések tekintetében.
⬤ A túlzott részletesség bizonyos területeken túlságosan megterhelheti az olvasót.
⬤ Számos ténybeli ellentmondást észleltek, ami arra utal, hogy szigorúbb tényellenőrzésre van szükség.
⬤ Egyes kritikák kifejezetten kifogásolták, hogy az indiai bíró, Radhabinod Pal túlzott és felesleges figyelmet kap.
(52 olvasói vélemény alapján)
Judgment at Tokyo: World War II on Trial and the Making of Modern Asia
A japán vezetők háborús bűnösként való perének mérföldkőnek számító, nagyszabású története - a nürnbergi per nagyrészt figyelmen kívül hagyott ázsiai megfelelője
Azokban a hetekben, miután Japán végül megadta magát a szövetségeseknek, és ezzel véget ért a második világháború, a világ azzal a kérdéssel foglalkozott, hogyan lehet továbblépni az évekig tartó vérengzés és pusztítás után. Harry Truman, Douglas MacArthur, Csang Kaj-sek és győztes társaik számára az igazságosság kérdése egyértelműnek tűnt: Japán militarista vezetőit bíróság elé kell állítani és meg kell büntetni a Pearl Harbor elleni meglepetésszerű támadásért.
A Kínában, a Fülöp-szigeteken és másutt a civilek ellen elkövetett megdöbbentő atrocitások.
És a hadifoglyokkal szembeni féktelen visszaélésekért az olyan hírhedt incidensekben, mint a bataani halálmenet. A szövetséges hatalmak számára a per lehetőséget jelentett arra, hogy ítéletet mondjanak legyőzött ellenségeik felett, de arra is, hogy jogi keretet teremtsenek a háborús bűnök üldözésére és az agresszív háború alkalmazásának megtiltására, egy békésebb világot építve a nemzetközi jog és az amerikai hegemónia alatt. A perbe fogott japán vezetők számára ez volt a lehetőség, hogy azzal érveljenek, hogy háborújukat Ázsia nyugati imperializmus alóli felszabadításáért vívták, és hogy a bíróság a győztesek igazságszolgáltatása volt.
Több mint két éven keresztül mindkét fél ügyvédei ismertették ügyeiket a Kínából, Indiából, a Fülöp-szigetekről és Ausztráliából, valamint az Egyesült Államokból és az európai hatalmakból érkező bírákból álló testület előtt. A tanúvallomások a brutalitásról szóló borzalmas beszámolóktól és a Pearl Harbor megtámadásának titkos terveitől a japán hadsereg fenyegetéséig terjedtek, miszerint felforgatják a kormányt, ha az békét perel. A tárgyalás azonban a tisztánlátás és az egyhangúság helyett inkább összetettséget, nézeteltéréseket és megosztottságot hozott, ami a mai napig nemzetközi viszálykodást vált ki Kína, Japán és Korea között. Ezek a bírósági feszültségek és ellentmondások Ázsiában is megmutatkoztak, ahogy a per a hidegháború döntő jelentőségű korai éveiben kibontakozott, Kína polgárháborúba süllyedésétől kezdve Japán háború utáni sikeres demokratikus választásain át India függetlenségéig és felosztásáig.
A Pulitzer-díjra jelölt, nagy sikerű A vértávirat szerzőjének e nagyszerű története egy évtizedes kutatás és írás eredménye. Az Ítélet Tokióban a háborús akciók, a drámai bírósági csatározások és a háború utáni ázsiai korszakot megalapozó epikus, formálódó évek lebilincselő története.
