Értékelés:
A könyv részletesen vizsgálja Japán gazdasági autarkiára való törekvését, valamint a politikai és katonai dinamikát, amely Japán második világháborús részvételéhez vezetett. Megkérdőjelezi a háború előtti japán döntéshozatallal kapcsolatos általános felfogást, és hangsúlyozza azokat az összetett belső konfliktusokat és külső nyomást, amelyek befolyásolták Japán cselekedeteit a két világháború közötti időszakban.
Előnyök:A könyv jól megalapozott, értékes betekintést nyújt a japán-amerikai kapcsolatokba és a japán militarizmus motivációiba. Kiemeli a szerző által végzett kiterjedt levéltári munkát, árnyalt képet nyújt Japán önellátásra való törekvéséről és a japán hadsereg és haditengerészet közötti kölcsönhatásról. Az írás világos és általában erősen forrásközpontú, így értékes olvasmány a témában némi háttérismerettel rendelkezők számára.
Hátrányok:Bár a könyv informatív, nem biztos, hogy átfogó áttekintést nyújt a japán politikáról és a hadseregről mint intézményről, így teljesen kezdők számára kevésbé alkalmas. Néhány recenzens megjegyezte, hogy a Roosevelt-kormányzattal szemben hallgatólagos elfogultságot tanúsít, és hiányzik a külpolitikai prioritásokkal kapcsolatos kontextus. Emellett kritikák érték a könyv megjelenésének időzítését is, mivel a könyv a KGB-aktákból származó újabb felfedezések előtt jelent meg.
(12 olvasói vélemény alapján)
Japan Prepares for Total War: The Search for Economic Security, 1919-1941
Japán agresszív, expanzív külpolitikájának gyökereit gyakran az akut gazdasági sebezhetőség miatti aggodalomra vezetik vissza. Michael A.
Barnhart ezt a feltételezést teszteli, amikor a második világháborút megelőző eseményeket Japán gazdasági biztonságra való törekvésének összefüggésében vizsgálja, japán és amerikai források széles körére támaszkodva. Barnhart az 1938 és 1941 közötti kritikus évekre összpontosít, amikor Japán nemzeti gazdasági önellátásra és függetlenségre való törekvésének fejlődését vizsgálja, valamint azt, hogy ez a törekvés hogyan alakította Japán bel- és külpolitikáját. Feltárja továbbá a Tokióra gyakorolt amerikai gazdasági nyomást, és értékeli annak hatását Japán külpolitikájára és belgazdaságára.
Arra a következtetésre jut, hogy Japán belpolitikai dinamikája, különösen a hadsereg és a haditengerészet közötti elkeseredett rivalizálás sokkal nagyobb szerepet játszott abban, hogy a nemzet háborúba sodródott az Egyesült Államokkal, mint a gazdasági helyzete vagy akár a Washingtonból érkező nyomás. A Japán felkészül a totális háborúra című könyv új megvilágításba helyezi a háború előtti Japánt, és megerősíti azoknak a washingtoniaknak a véleményét, akik a Japánnal szembeni gazdasági nyomást szorgalmazták.
