Értékelés:
A könyvet az óvilági betegségek amerikai délkeleti térségben, különösen a 17. század végén tapasztalt hatásával kapcsolatos úttörő tudományos munkássága miatt dicsérik, kiemelve az indiai rabszolga-kereskedelem és a gyarmati hódítások szerepét. Míg a kutatásokat lenyűgözőnek és elgondolkodtatónak tartják, egyes kritikusok kifogásolják a szerző hozzáállását és nézőpontját a tárgyalt témákhoz. Úgy vélik, hogy a szerző jobban is képviselhette volna a hagyományos indián nézőpontokat és kulturális gyakorlatokat, amelyek az elemzés során esetleg figyelmen kívül maradnak.
Előnyök:⬤ Úttörő tudományosság, amely megkérdőjelezi a szokásos történelmi narratívákat
⬤ lenyűgöző kutatás és jól megírt szöveg
⬤ hatékonyan cáfolja az indiánok történelmével kapcsolatos tévhiteket
⬤ fontos hozzájárulás a betegségek és a rabszolgaság hatásának megértéséhez.
⬤ Egyes kritikusok bírálják a szerző hozzáállását és a hagyományos indián nézőpontok mélységének hiányát
⬤ a kulturális megértéssel és reprezentációval kapcsolatos aggályok
⬤ a szerző következtetései és módszerei nem feltétlenül veszik teljes mértékben figyelembe az indián rendszerek és filozófiák összetettségét.
(3 olvasói vélemény alapján)
Epidemics and Enslavement: Biological Catastrophe in the Native Southeast, 14
A "Járványok és rabszolgaság" az indián rabszolga-kereskedelem és az óvilági betegségek elterjedése közötti kapcsolat úttörő vizsgálata a gyarmati Délkeleti Egyesült Államokban. Paul Kelton lelkiismeretesen nyomon követi a délkeleti őslakosokkal való korai európai találkozások kórtanát, és arra a következtetésre jut, hogy míg az őslakosok már a kapcsolatfelvétel előtt is számos betegségben szenvedtek, az őslakosok a legjelentősebb tapasztalataikat az új kórokozókkal jóval a XVI.
századi kezdeti kapcsolatfelvétel után szerezték. Kelton az 1690-es évekre teszi az első, a régióra kiterjedő himlőjárványt, és annak terjedését az indián rabszolga-kereskedelemnek tulajdonítja. 1696 és 1700 között az Atlanti-óceán partvidékétől a Mississippi völgyéig az őslakos közösségek katasztrofális halálesetet szenvedtek el a himlő miatt.
A himlő nyomában fellépő más betegségek is pusztították az őslakos társadalmakat. Kelton azonban megállapította, hogy az ilyen biológiai katasztrófák nem egyszerűen azért következtek be, mert a régió őslakosai nem rendelkeztek immunitással.
A tizenhetedik század utolsó felében Virginia és Dél-Karolina gyarmatai a délkeleti területet egy nagyobb atlanti világba integrálták, amely soha nem látott mennyiségű embert, árut és végül baktériumot szállított az őslakosok falvaiba. Kelton kimutatja, hogy az angol kereskedelem az őslakos rabszolgákkal különösen elősegítette a himlő terjedését, és az őslakosokat különösen fogékonnyá tette a fertőzésre és a halálozásra, mivel a heves erőszak arra kényszerítette az alultáplált menekülteket, hogy baktériumoktól hemzsegő, tömör településeken húzódjanak meg.
1715-re az őslakosok népessége zuhanásszerűen csökkent, ami éppen annak a kereskedelemnek az összeomlását okozta, amely ilyen tömeges elnéptelenedést segített elő. Paul Kelton a Kansasi Egyetem történészprofesszora.
