Eredeti címe:
Jesus and Purity Halakhah: Was Jesus Indifferent to Impurity?
Könyv tartalma:
Ez a tanulmány Jézusnak a tisztátalansághoz való hozzáállását a Második Templom időszakának végén lévő történelmi kontextusban követi nyomon, amikor a rituális tisztaság gyakorlata egyre nagyobb szerepet játszott a zsidó társadalomban, és egy expanziós irányzat egyre nagyobb befolyást és támogatást nyert. A történeti Jézus-kutatásban a mondásanyagra és a hitelesség kritériumaira való hagyományos összpontosítás módosul, a tisztaság kérdését implicit módon felvető narratív hagyományokra hivatkozik, és bevonja a kanonikuson kívüli hagyományokat is.
A fő vizsgált területek a tisztaság legfontosabb "atyái": "lepra" (bőrbetegségek), genitális váladékok és a holttestek beszennyezése. Kiderül, hogy Jézus olyan módon cselekedett, amelyet egyes kortársai úgy értelmezhettek, mintha közömbös lett volna a tisztátalanság e fajtái iránt. Viselkedése több ponton is ellentétesnek bizonyul az aktuális tisztasági halakhával és az uralkodó expanziós eszmékkel.
Három magyarázó modellel próbáljuk meg értelmezni cselekedeteit a második templom korának zsidó kontextusában és kultúrájában. Jézus magatartása a judaizmus erkölcsi vonulatának részeként értelmezhető.
Értelmezhető úgy is, mint egy regionális, galileai dilemmára adott válasz. Tekinthetjük hatalmi perspektívában Jézus démoni gonoszság elleni eszkatológiai harcának kifejeződéseként. Az eredmény az, hogy Jézus úgy értelmezhető, mint aki korának tisztasági paradigmáján belül tevékenykedett, ám egyesek szemében látszólag közömbös volt, sőt, a végsőkig feszegette azt.
Egy ilyen rekonstrukció érthetővé teszi a későbbi fejleményeket, amelyekben a különböző keresztény áramlatok egymásnak ellentmondó következtetéseket vontak le. Azok, akik ma Jézus viselkedésében keresnek valamiféle útmutatást, talán találhatnak korabeli analógiákat.
