Jó éjt, Irene

Olvasói vélemények

A könyv a Vöröskeresztes nők, a „Donut Dollies” néven ismert vöröskeresztes nők második világháborús, lenyűgöző és szívhez szóló történetét meséli el, különös tekintettel a szerző édesanyjának tapasztalataira. A könyv a bátorság, a barátság és a nők háborús időkben nyújtott, gyakran figyelmen kívül hagyott hozzájárulásának témáit járja körül. Bár az elbeszélés lebilincselő és történelmi részletekben gazdag, néhány olvasó ismétlődőnek találta a részeket, vagy úgy érezte, hogy a szerző megközelítése javítható lenne.

⬤ Magával ragadó és jól megírt elbeszélés.
⬤ Egyedülálló történelmi perspektívát kínál a vöröskeresztes nők második világháborús hozzájárulásáról.
⬤ Élénk karakterfejlődés és érzelmi mélység.
⬤ Informatív a történelem egy kevésbé ismert aspektusáról.
⬤ Lenyűgöző történet, amely leköti az olvasót.

⬤ Néhány ismétlődő párbeszéd, amely nem viszi előre a cselekményt.
⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy a női karakterek ábrázolása nem volt hiteles.
⬤ A háború ábrázolása grafikus lehet, és nem minden olvasónak felel meg.
⬤ Néhányan a befejezést mesterkéltnek és nem kielégítőnek találták.

(251 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Good Night, Irene

Könyv tartalma:

Azonnali New York Times bestseller.

Ez"erőteljes, felemelő és mélyen személyes regény"(Kristin Hannah, A négy szél #1 NYT bestseller szerzője), egyszerre "szívszorító háborús dráma" (Christina Baker Kline, az Árva vonat #1 NYT bestseller szerzője) és "megható és méltóságteljes tisztelgés a hős nők előtt" ( Publishers Weekly, csillagos kritika), felteszi a kérdést:Mi van, ha egy barátság, amely a háború frontvonalán szövődik, örökre meghatározza egy életet?

A The Nightingale és Transcription hagyományában ez egy perzselő eposz, amely a bátor vöröskeresztes nők csodálatos és igaz történetén alapul.

"Urrea tapintása biztos, túláradó lendülete magával ragad... Nagyvonalú író, nemcsak a mesterségéhez való hozzáállásában, hanem tágabb értelemben is, amit szükségesnek tart megragadni magáról az életről." -- Financial Times.

1943-ban Irene Woodward New Yorkban elhagyja bántalmazó vőlegényét, hogy jelentkezzen a Vöröskereszthez és Európába menjen. A kiképzésen gyorsan összebarátkozik Dorothy Dunforddal, a vadul szellemes, magasra törő középnyugati nővel. Együtt a Donut Dollies becenévre hallgató elit női csoport tagjai, akik a Clubmobil nevű katonai járműveket irányítják a fronton, bajtársiasságot és az otthon ízeit nyújtva, ami talán az egyetlen vigasz, mielőtt a csapatok a csatába indulnak.

A D-nap után ez a két rettenthetetlen barátnő csatlakozik a Franciaországba áramló szövetséges katonákhoz. Európában töltött idejük során veszélyekbe keverednek, a dombvidéki csatától kezdve Buchenwald felszabadításáig. A Dorothyval való barátsága és a Hans nevű bátor amerikai vadászpilótával való szerelmi kapcsolata révén Irene megtanul újra bízni. Legmélyebb reménye, amely napról napra bizonytalanabbá válik, hogy mindhárman épségben túlélik a háborút.

Luis Alberto Urrea édesanyja vöröskeresztes szolgálatának ihletésére a második világháborúban a nők hősiességéről szóló, eddig figyelmen kívül hagyott történetet mesél el. A Jó éjt, Irene a barátság és a bátorság megrázó körülmények közötti megható és felemelő portréjával ismét erőteljesen bizonyítja, hogy Urrea "mesemondói képességei bámulatosak" (NPR).