An Analysis of John C. Calhoun's a Disquisition on Government
John C. Calhoun XIX. századi amerikai politikus paradox helyet foglal el a politikai gondolkodás - és a kritikai gondolkodás - történetében.
Egyrészt úgy emlékeznek rá, mint a rabszolgaság elkötelezett szószólójára, aki következetesen olyan nézeteket vallott, amelyeket ma már védhetetlennek és visszataszítónak tartanak. Másrészt azok a politikai elméletek, amelyekkel Calhoun a rabszolgaság társadalmi igazságtalanságát védte, mára azoknak a rendszereknek az alapjává váltak, amelyekkel a modern demokráciák a kisebbségi jogokat védik.
Annak ellenére, hogy egy olyan igazságtalan rendszer védelmében fogalmazódott meg, mint a rabszolgaság, a Calhoun által a kisebbségi jogokról a demokráciákban kifejtett érvek az A Disquisition On Government című művében továbbra is kiváló példája annak, hogy a problémamegoldó képesség és az érvelés hogyan kapcsolódhat össze. A probléma Calhoun számára egyszerre volt konkrét és általános. Az 1840-es évek végén a dolgok jelenlegi állása szerint az amerikai államok többsége rabszolgaságellenes volt, és csak a kisebbségben lévő déli államok maradtak rabszolgapártiak. Ez a demokrácia egyik alapvető problémájára vezethető vissza: Calhoun szerint az amerikai kormánynak nem szabadna csak a többség kívánságait tiszteletben tartania. Ehelyett a demokratikus kormányzatnak arra kell törekednie, hogy összehangolja a különböző csoportokat és érdekeiket - a kormányzás, amennyire csak lehetséges, mindenki érdekében történjen. Azzal kapcsolatos elemzése, hogy a déli államok hogyan tudnák megvédeni azt, amit ő a rabszolgatartáshoz való joguknak tekintett, arra késztette Calhount, hogy olyan megoldásokat fogalmazzon meg a "többség zsarnoksága" problémájára, amelyek azóta is segítenek a sokkal értékesebb kisebbségi nézetek védelmében.
