Capabilities and Happiness
Kevesen vitatják, hogy az egyének jóléte az emberi cselekvés egyik legkívánatosabb célja.
A jólét meghatározásának, mérésének, értékelésének és előmozdításának módjára vonatkozó megközelítések azonban nagyon eltérőek. A hagyományos közgazdasági megközelítés a jövedelmet (vagy a piaci javak megszerzésének képességét) tekinti a jólét legfontosabb mutatójának, a hasznossági függvényt pedig a pozitív és normatív elemzés formális eszközének.
A jólétnek ezt a megközelítését azonban megkérdőjelezték, mivel súlyosan korlátozott, és más megközelítések is megjelentek. A jólét képességalapú megközelítése, amelyet az elmúlt két évtizedben Amartya Sen és Martha Nussbaum dolgozott ki, valamint a jólét boldogságalapú megközelítése, amelyet Richard Easterlin támogatott, egyaránt alternatívát kínál. Mindkét megközelítés különböző hagyományokból származik, és egymástól függetlenül fejlődött, mindazonáltal a jólét hagyományos közgazdasági megközelítésének merev határait igyekeznek meghaladni.
Tekintettel ezekre a közös célokra, meglepő, hogy kevés összehasonlító munkát végeztek e megközelítések között. Ez a könyv ezt kívánja orvosolni azzal, hogy az olvasó számára mindkét megközelítéshez kapcsolódó vezető nevek hozzászólásait, valamint a megközelítéseket értékelő és az egyiket a másikkal szembeállító írásokat kínál.
