Értékelés:
David Stahel „Kijev 1941” című könyve részletes elemzést nyújt a második világháborús kijevi csatáról, kiemelve a német hadsereg logisztikai problémáit és a jelentős szovjet ellenállást. Bár a könyv jól kutatott, és egyedülálló perspektívát nyújt a keleti frontról, egyes kritikusok megjegyzik, hogy a könyv címe téves, és a vártnál kevesebb időt szentel a tényleges csatának, miközben nagymértékben tárgyalja a szélesebb körű katonai stratégiákat és problémákat.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és jól kutatott elbeszélés, amely széleskörűen felhasználja az elsődleges forrásokat, különösen a német feljegyzéseket.
⬤ A német hadsereg logisztikai kihívásainak és a csatához vezető kontextusnak alapos feltárása.
⬤ Kiváló minőségű nyomtatás és térképek, amelyek segítik a hadjárat megértését.
⬤ Új nézőpontot nyújt a csatáról, ahelyett, hogy a szokásos narratívákat felelevenítené.
⬤ Kiváló azoknak, akiket érdekel a részletes hadtörténelem és a csata mögött meghúzódó összetett összefüggések.
⬤ Félrevezető cím, mivel a könyv inkább a Barbarossa hadművelet tágabb értelemben vett következményeire összpontosít, mint magára a kijevi csatára.
⬤ Egyes kritikusok szerint a térképek túlságosan részletesek és nehezen értelmezhetőek, különösen elektronikus formában.
⬤ Nagy hangsúlyt fektet a logisztikai kudarcokra, és kevesebbet a tényleges harci történetekre vagy a szovjet nézőpontokra, ami néhány olvasónak több narratív egyensúlyt kívánt.
⬤ Az elbeszélés a túlzott részletesség miatt elakadhat, ami elriaszthatja az alkalmi olvasókat.
(85 olvasói vélemény alapján)
Kiev 1941
1941 nyarán mindössze négy hét alatt a német Wehrmacht példátlan pusztítást végzett négy szovjet hadsereggel szemben, elfoglalta Közép-Ukrajnát, és háromnegyedmillió embert ölt meg vagy ejtett fogságba.
Ez volt a kijevi csata - a második világháború egyik legnagyobb és legdöntőbb csatája, amely Hitler és Sztálin számára döntő jelentőségű volt. David Stahel most először mutatja be a csata drámai lefolyását és utóhatásait, feltárva a német „páncéloscsoportok” által a harctéri győzelmek ellenére elszenvedett pótolhatatlan veszteségeket, valamint e veszteségek következményeit a német háborús erőfeszítésekre nézve.
Megvilágítja a német hadsereg belső működését, valamint az egyszerű katonák tapasztalatait, és rámutat, hogy az orosz tél közeledtével és a még mindig töretlen szovjet ellenállással a győzelemnek hatalmas ára volt, és megerősítette a német keleti háború fordulópontját.
