Értékelés:
David Stahel „Visszavonulás Moszkvából” című könyve részletes és aprólékos beszámoló az 1941-1942-es téli hadjárat során bekövetkezett német visszavonulásról, amely megkérdőjelezi a hagyományos narratívákat, és azt állítja, hogy Németország veresége már a sztálingrádi csata előtt nyilvánvaló volt. Stahel eredeti feljegyzéseket és személyes beszámolókat használ fel, hogy betekintést nyújtson a német katonák hadműveleti stratégiáiba és emberi tapasztalataiba, kiemelve az olyan parancsnokok, mint von Kluge taktikai döntéseit, miközben szembeállítja azokat Hitler parancsaival és a szovjet erők hiányosságaival.
Előnyök:A német visszavonulás mélyreható elemzése és részletes dokumentációja, friss szemlélettel, amely megkérdőjelezi a bevett történelmi narratívákat. A szerző kutatásait eredeti német feljegyzések és katonák beszámolói jól alátámasztják, így a könyv lebilincselő és informatív. Az írás átfogó, és kiválóan feltárja a katonai vezetők közötti összetett kölcsönhatásokat ebben a kritikus időszakban.
Hátrányok:Egyes olvasók szerint az írásmód lomha vagy nem eléggé gördülékeny, és egy enciklopédiához hasonlítják. Panaszkodnak az ismétlődő információkra és az úttörő új meglátások hiányára. A német nézőpontok középpontba állítása miatt az egyes szovjet egységek részletes vizsgálata is kimaradhat, ami hátrányt jelenthet a kiegyensúlyozottabb képet kereső olvasók számára.
(43 olvasói vélemény alapján)
Retreat from Moscow: A New History of Germany's Winter Campaign, 1941-1942
Az 1941-1942-es német téli hadjárat lebilincselő és hiteles revizionista beszámolója
Németország 1941-1942-es téli hadjáratát általában Németország első vereségének tekintik. A Visszavonulás Moszkvából című merész, lebilincselő beszámolóban, amely a második világháború egyik meghatározó pillanatáról szól, David Stahel azt állítja, hogy ehelyett ez volt az első stratégiai siker keleten. A szovjet ellentámadás valójában pirruszi győzelem volt. Annak ellenére, hogy Moszkvából visszaszorították, a Wehrmacht sokkal kevesebb embert vesztett, meghiúsította ellensége stratégiáját, és tavasszal töretlenül és a kezdeményezés visszaszerzésére készen állt.
Hitler stratégiai terve szerint fontos orosz ipari városokat kellett volna tartani, és a német hadseregnek ez sikerült is. A szovjetek 1942 januárjától nem kevesebbet tűztek ki célul, mint a Hadseregcsoport Központ megsemmisítését, mégsem sikerült egyetlen német egységet sem megsemmisíteni. A Vörös Hadsereg a Wehrmacht professzionalizmusának, kiképzésének és tapasztalatának hiányában a német vonalakat számtalan frontális támadásban áttörni próbáló offenzívája sokkal több taktikai vereséghez, mint győzelemhez vezetett.
Stahel naplókból, emlékiratokból és háborús levelezésből származó beszámolók segítségével közvetlenül a Farkasverembe vezet minket, hogy feltárja az önmagával háborúban álló német hadvezetést, ahogy a tábornokok a helyszínen a rend fenntartásáért és csapataik megmentéséért harcoltak Hitler szeszélyes, egyre irracionálisabb utasításaival szemben. A katonák naplójegyzeteiből és hazaküldött leveleiből vett szemelvények gazdag képet festenek a fronton zajló életről és halálról, ahol az Ostheer emberei a szovjet tüzérséghez hasonlóan halálos fagyhalállal küzdöttek. A keleti frontról szóló úttörő sorozatának legújabb részével David Stahel a legmagasabb rendű hadtörténetet fejezi be.
