Értékelés:
Daniel Dennett „Kinds of Minds” című műve a tudatosság filozófiai feltárása, amely fontos kérdéseket vet fel a különböző fajok elméjének természetéről. A könyv az összetett tudományos alapelveket közérthető prózával ötvözi, így alkalmas bevezetésnek bizonyul azok számára is, akik nem ismerik Dennett munkásságát. Míg egyes olvasók dicsérik a könyv áttekinthetőségét és gondolatébresztő tartalmát, mások úgy találják, hogy a könyvből hiányzik a tartalom, és időnként nehezen emészthető.
Előnyök:⬤ Világos, közérthető írásmód, amely leegyszerűsíti az összetett gondolatokat.
⬤ Elgondolkodtató kérdéseket vet fel és mély filozófiai vizsgálódásra készteti az olvasót.
⬤ Jó bevezetés Dennett munkásságába és a tudattal és az evolúcióval kapcsolatos koncepciókba.
⬤ Módszeres megközelítést kínál a fogalmak meghatározásához és az érvek felépítéséhez.
⬤ Betekintést nyújt a tudat és a szándékosság evolúciójába mind az emberi, mind a nem emberi állatok esetében.
⬤ Egyes olvasók kevésbé találják a könyvet lebilincselőnek vagy magával ragadónak, mint Dennett más műveit.
⬤ Kritika, miszerint túlságosan leegyszerűsítő, vagy nem tartalmaz érdemi tudományos ismereteket.
⬤ Egyes részek nehezen követhetők vagy tele vannak szakzsargonnal.
⬤ Néhány olvasó csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy a könyv több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol, anélkül, hogy kielégítő megoldást adna.
(22 olvasói vélemény alapján)
Kinds of Minds: Toward an Understanding of Consciousness
Daniel Dennett a filozófia, a mesterséges intelligencia és a neurobiológia gondolatait ötvözve egy lenyűgöző utazásra vezeti az olvasót, olyan érdekes lehetőségeket tárva fel, mint: Tudhatja-e bármelyikünk is, hogy mi játszódik le valaki más elméjében? Mi különbözteti meg az emberi elmét az állatok elméjétől, különösen azokét, amelyek komplex viselkedésre képesek? Ha az ilyen állatok például varázslatos módon nyelvi képességekkel rendelkeznének, vajon a közösségeikben kialakulna-e egy olyan finoman megkülönböztető intelligencia, mint a miénk? Vajon a robotok, ha egyszer olyan érzékszervi rendszerekkel lesznek felruházva, mint amilyenek a mi tapasztalatainkat biztosítják, valaha is rendelkeznek majd azokkal a sajátos tulajdonságokkal, amelyekről sokáig úgy gondolták, hogy megkülönböztetik az emberi elmét, beleértve a gondolkodásról való gondolkodás képességét? Dennett ezeket a kérdéseket evolúciós szemszögből vizsgálja.
A szerző a DNS és az RNS makromolekuláival kezdve bemutatja, hogy az állati élet lépésről lépésre hogyan jutott el a gyakran ismétlődő környezeti körülményekre való reagálás egyszerű képességétől az esélyek legyőzésének sokkal erőteljesebb módszereihez, a múltbeli tapasztalatok mintáinak felhasználásához, hogy soha nem tapasztalt helyzetekben megjósolja a jövőt. Dennett mestere annak, hogy megtalálja és feltegye azokat a kérdéseket, amelyek biztosan ösztönző, sőt, felkavaró hatásúak, akár a robotokról beszél, amelyek videokamerás "szemei" azt az erőteljes illúziót keltik bennünk, hogy "van ott valaki", akár arra kér, hogy gondolkodjunk el azon, vajon a pókok nem csupán apró robotok-e, amelyek esztelenül fonják elegáns tervezésű hálójukat.
