Értékelés:
A könyvről szóló kritikák polarizált véleményt mutatnak, egyes olvasók propagandaként bírálják, míg mások a könyv lebilincselő tartalmát és történelmi jelentőségét dicsérik. Rávilágít a boszniai háború alatti médianarratívák manipulálására, különösen a szerbeknek az erőszak kizárólagos elkövetőjeként való bemutatására.
Előnyök:Jól kutatott, magával ragadja az olvasót, jelentős hozzájárulás a kulturális emlékezethez, megkérdőjelezi az emberi gonoszságról alkotott felfogást, értékes könyvtárak számára.
Hátrányok:Szakszerűen kivitelezett propagandának tekinthető, nem biztos, hogy minden olvasót leköt, egyesek szerint hiányoznak belőle a lebilincselő elemek.
(3 olvasói vélemény alapján)
Torture, Humiliate, Kill: Inside the Bosnian Serb Camp System
Fél évszázaddal a holokauszt után, európai földön a boszniai szerbek koncentrációs táborok rendszerét szervezték meg, ahol bosnyák muszlim és boszniai horvát szomszédaikat kínzásnak, bántalmazásnak és gyilkosságoknak vetették alá. Külföldi újságírók 1992 nyarán leplezték le a táborok borzalmait, ami világszerte felháborodást váltott ki.
Ez a leleplezés azonban nem vetett véget a tömeges atrocitásoknak. Hikmet Karčic bemutatja, hogy a táborok és fogva tartási létesítmények használata számtalan háborúban és népirtásban mindenütt jelen volt az elkövetők háborús céljainak elérése érdekében. Bár a táborokat különböző stratégiai célokra használták, alapvető funkciójuk mindig ugyanaz: kínzás és maradandó trauma okozása az áldozatoknak.
A Kínozni, megalázni, megölni című könyv a szerző kollektív traumatizációs elméletét fejti ki, amely szerint a boszniai szerb hatóságok által létrehozott koncentrációs táborok elsődleges célja az volt, hogy kollektív traumát okozzanak Bosznia-Hercegovina nem szerb lakosságának. Ez a kollektív traumatizálás a kínzás, a szexuális visszaélések, a megaláztatás és a gyilkolás túlzott alkalmazásából állt.
Az e módszerekkel kiváltott fizikai és pszichológiai szenvedést gyors és hatékony eszköznek tekintették a szerb "élettér" létrehozására. Karčic szerint ez a trauma szándékosan arra irányult, hogy a nem szerbeket elrettentse attól, hogy valaha is visszatérjenek a háború előtti otthonaikba. A könyv középpontjában a boszniai szerbek által a háború alatt működtetett négy város koncentrációs táboraiban szerzett tapasztalatok több példája áll: Prijedor, Bijeljina, Visegrád és Bileca.
A politikai és földrajzi helyzetük alapján kiválasztott Karčic bemutatja, hogy ezeket a táborokat a nem szerbek elleni etnikai-vallási népirtó kampány eszközeként használták. A Kínozni, megalázni, gyilkolni alapos és végleges forrás a boszniai népirtás alatti táborok funkciójának és működésének megértéséhez.
