Értékelés:

A kritikák a könyvvel kapcsolatos nézőpontok széles skáláját mutatják be, egyesek szerint a könyv egy profi módon kivitelezett propagandadarab, amely elfogultan mutatja be a balkáni konfliktusokat, különösen a szerbekkel szemben. Mások jól kutatott és jelentős műként értékelik, amely hozzájárul az emberi gonoszság és az emlékezés kultúrájának megértéséhez.
Előnyök:A könyv jól kutatott és elismert, mint a történelmi események és az emberi gonoszság fogalmának megértéséhez való jelentős hozzájárulás. Megragadónak és a jövő nemzedékek számára fontosnak írják le, így minden könyvtár értékes kiegészítője lehet.
Hátrányok:Egyes kritikák szerint a könyv túlságosan propagandisztikus, és a szerbek démonizálására összpontosít, miközben elhanyagolja a konfliktus összetettségét. Mások úgy találták, hogy a könyv a kutatási színvonal ellenére sem kötötte le a figyelmüket.
(3 olvasói vélemény alapján)
Torture, Humiliate, Kill: Inside the Bosnian Serb Camp System
Fél évszázaddal a holokauszt után, európai földön a boszniai szerbek koncentrációs táborok rendszerét szervezték meg, ahol bosnyák muszlim és boszniai horvát szomszédaikat kínzásnak, bántalmazásnak és gyilkosságoknak vetették alá. Külföldi újságírók 1992 nyarán leplezték le a táborok borzalmait, ami világszerte felháborodást váltott ki.
Ez a leleplezés azonban nem vetett véget a tömeges atrocitásoknak. Hikmet Karcic bemutatja, hogy a táborok és fogva tartási létesítmények alkalmazása számtalan háborúban és népirtásban mindenütt jelen volt az elkövetők háborús céljainak elérése érdekében. Bár a táborokat különböző stratégiai célokra használták, alapvető funkciójuk mindig ugyanaz: kínzás és maradandó trauma okozása az áldozatoknak.
A kínozni, megalázni, megölni című könyv a szerző kollektív traumatizációs elméletét fejti ki, amely szerint a boszniai szerb hatóságok által létrehozott koncentrációs táborok elsődleges célja az volt, hogy kollektív traumát okozzanak Bosznia-Hercegovina nem szerb lakosságának. Ez a kollektív traumatizálás a kínzás, a szexuális visszaélések, a megaláztatás és a gyilkolás túlzott alkalmazásából állt.
Az e módszerekkel kiváltott fizikai és pszichológiai szenvedést gyors és hatékony eszköznek tekintették a szerb "élettér" létrehozására. Karcic szerint ez a trauma szándékosan arra irányult, hogy a nem szerbeket elrettentse attól, hogy valaha is visszatérjenek a háború előtti otthonaikba. A könyv középpontjában a boszniai szerbek által a háború alatt működtetett négy város koncentrációs táboraiban szerzett tapasztalatok több példája áll: Prijedor, Bijeljina, Visegrád és Bileca.
A politikai és földrajzi helyzetük alapján kiválasztott Karcic bemutatja, hogy ezeket a táborokat a nem szerbek elleni etnikai-vallási népirtó kampány eszközeként használták. A Kínozni, megalázni, gyilkolni alapos és meghatározó forrás a boszniai népirtás alatti táborok funkciójának és működésének megértéséhez.