Értékelés:
A könyv a formalista és a realista filmkészítés közötti vitát vizsgálja a kínai filmművészet kontextusában, a konfucianizmus és a feminizmus szemszögéből. Öt kínai film jeleneteit elemzi, kapcsolatot teremt filozófiai és pszichológiai fogalmakkal, miközben részletes kritikát nyújt mind a filmekről, mind a forrásul szolgáló regényekről.
Előnyök:⬤ Jól megírt és lebilincselő
⬤ mélyreható elemzést nyújt a kínai filmekről és adaptációikról
⬤ filozófiai és feminista szempontokat is figyelembe vesz
⬤ hasznos illusztrációkat tartalmaz
⬤ javítja a filmkészítési technikák megértését
⬤ értékes tudományos hivatkozásokat tartalmaz.
⬤ Az összetett tudományos fogalmak és számadatok ismeretét igényli
⬤ egyes értelmezések nem egyértelműek vagy nem meggyőzőek
⬤ sok tudományos idézetet tartalmaz, ami ronthatja az olvashatóságot.
(2 olvasói vélemény alapján)
Close-Ups and Long Shots in Modern Chinese Cinemas
A filmművészet két legstilizáltabb beállítása - a közeli és a távoli felvétel - külön vonzerőt képvisel. A közelkép ikonikussága felnagyítja az arcok affektív erejét, és a filmet a művészet diskurzusába emeli. Ezzel szemben a hosszú beállítás mélysége az élet tényeit mutatja be, és megerősíti a valóságba vetett hitünket. Mindkettő a kép és a távolság közötti kapcsolatot alakítja ki, amely kiterjeszti a néző látási, érzési és elképzelési képességét.
Annak megértéséhez, hogy egy rendező miért részesíti előnyben az egyik felvételtípust a másikkal szemben, nem csupán az esztétikát kell vizsgálni: A filmről mint a beavatkozás művészetéről vagy az organikus ábrázolásról szóló jelentős feltételezésekre derül fény. A Close-ups and Long Shots in Modern Chinese Cinemas az első olyan könyv, amely e két felvételt az őket létrehozó kulturális, történelmi és filmes hagyományokon belül hasonlítja össze. Különösen a konfuciánus tanulmányok globális újjáéledése és a feminizmus transznacionális vonzereje az 1980-as években jelentett új fordulatot a kínai rendezők összetett kulturális műveltségében, akiknek a felvételválasztásai nemcsak stilisztikai kifejezéseknek, hanem az önkorlátozással, rituálékkal, illendőséggel és női cselekvőképességgel kapcsolatos bevett normákra reagáló etikai döntéseknek is tekinthetők.
A tárgyalt filmek - Csang Yimou Red Sorghum, Ang Lee Lust, Caution, Hou Hsiao-Hsien The Assassin, Jia Zhangke I Wish I Knew és Wei Desheng Cape No. 7 - mindegyike vízválasztót jelent a kínai filmművészetben, amely újradefiniálja a film, a politika és az etika közötti változó kapcsolatokat. Ezek a művek együtt átfogó képet adnak arról, hogy a rendezők hogyan kontextualizálják a közeli és a hosszú felvételeket oly módon, hogy azok számos filmben a társadalmi változások hírmondóiként értelmezhetők.
