Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv átfogó és jól strukturált áttekintést nyújt Közép-Ázsia, különösen Turkesztán történetéről, ötvözve a keleti és a nyugati nézőpontok meglátásait. Általánosságban jól megírt, könnyen olvasható, és értékes információkat nyújt, miközben az olvasók széles köre számára hozzáférhető. Néhány olvasó azonban kissé száraznak és kulturális mélységben hiányosnak találja, és aggályok merülnek fel a kelet-turkesztáni (Hszincsiang) közelmúltbeli eseményekkel kapcsolatos egyes állítások pontosságával kapcsolatban. A szerzőt dicsérik a szakértelemért és a különböző nézőpontok tisztességes kezeléséért.
Előnyök:⬤ Jól megírt és könnyen olvasható
⬤ lenyűgöző történelem
⬤ átfogó idővonal Turkesztán történelméről
⬤ szakértői betekintés tisztességes és változatos nézőpontokkal
⬤ jó egyensúly a keleti és nyugati nézőpontok között
⬤ hasznos térképeket és hivatkozásokat tartalmaz
⬤ hozzáértő szerző.
Hátrányok:⬤ Száraznak és tényekkel telinek érezhető, de nem lebilincselően elbeszélő
⬤ néhány olvasó pontatlanságokat jegyez meg a Kelet-Turkesztánnal kapcsolatos legújabb tényekkel kapcsolatban
⬤ hiányzik a kulturális vita és a mélység.
(8 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Central Asia: A New History from the Imperial Conquests to the Present
Könyv tartalma:
Közép-Ázsia jelentős története és a modern világ eseményeinek hatása
Közép-Ázsiát gyakran a modern történelem perifériáján fekvő, távoli és megközelíthetetlen országnak tekintik. Üzbegisztánt, Tádzsikisztánt, Türkmenisztánt, Kirgizisztánt, Kazahsztánt és a kínai Hszincsiang tartományt magában foglalva valójában a világ eseményeinek kereszteződésében áll. Adeeb Khalid Közép-Ázsia első átfogó történetét nyújtja a XVIII. század közepétől napjainkig, megvilágítva azokat a történelmi erőket, amelyek a császári és kommunista uralom alatt alakították a régiót.
A túlnyomórészt muszlim, nomád és letelepedett népességgel egyaránt rendelkező közép-ázsiai népek az 1700-as évek után orosz és kínai uralom alá kerültek. Khalid bemutatja, hogy az idegen hódítások hogyan kötötték be a közép-ázsiaiakat az áruk és eszmék globális cseréjébe, és hogyan alakítottak ki szorosabb kapcsolatokat a nagyvilággal. Megvizsgálja, hogyan kezelte a Csing- és a cári birodalom az etnikai heterogenitást, és összehasonlítja a szovjet és a kínai kommunista próbálkozásokat a nemzeti és kulturális különbségek kezelésére. Rávilágít a Közép-Ázsia „orosz” és „kínai” részei közötti, mind a mai napig fennálló mély összeköttetésekre, és bemutatja, hogy Hszincsiang a mai Kínával való feszült és traumatikus kapcsolata ellenére is Közép-Ázsia szerves része marad.
A bolygó egyik legváltozatosabb és kulturálisan legélénkebb régiójának alapvető története, ez a panorámakönyv feltárja, hogy Közép-Ázsiát miként alakították mélyen a modernitás erői, a gyarmatosítástól és a társadalmi forradalomtól kezdve a nacionalizmuson, az államilag irányított modernizáción és a társadalmi tervezésen át.
