Értékelés:

Korby Lenker „Medium Hero” című könyve rövid történetek gyűjteménye, amely megmutatja, milyen tehetséges zenész és mesemondó. A kritikusok dicsérték, hogy képes kapcsolatot teremteni az olvasókkal a humor, a megható és az utazó zenész életébe való betekintés keveréke révén. A történetek hangvétele változó, nevetést, szomorúságot és elmélkedést idéznek fel. Sokan az írásmódot magával ragadónak és lebilincselőnek találták, és másokat is az elolvasásra buzdítottak.
Előnyök:Magával ragadó írói stílus, humoros és megható elbeszélések, átélhető történetmesélés, mély érzelmek és a mindennapi tapasztalatok egyedi szemlélete. Sok olvasó személyes kapcsolatot érzett a történetekkel, és nehezen tudta letenni őket. A könyvet több recenzens is erősen ajánlotta.
Hátrányok:Egyes olvasók talán túl rövidnek találják a történeteket, vagy hosszabb gyűjteményt kívánnak. Néhány kritika utalt arra, hogy bizonyos témák mélyebb feltárására vágytak, de összességében a negatív visszajelzések minimálisak voltak.
(26 olvasói vélemény alapján)
Medium Hero: And Other Stories
Ebben a könyvben történetek vannak rovarokról, zongoratanárokról, beszélő madarakról, halott madarakról, volt elítéltről, öngyilkossági kísérletekről, tarotkártyákról és bibliai versekről. A történetek egy része Korbyvel történt meg, más részüket pedig csak kitalálta. Nem igazán számít, hogy melyik melyik.
Életének eddigi szakaszában hivatásos énekes-dalszerző volt, egyedül utazgatott, dalokat játszott kis közönségnek, CD-ket árult egy bőröndből. Időnként voltak pillanatok, amikor különösen fényesen ragyogott a fény, de többnyire csak ő és egy gitár volt, aki nappalikban, klubokban és alkalmi koncerttermekben zenélt.
Rengeteg emberrel találkozott, akiknek többsége hozzá hasonlóan a társadalmi spektrum peremvidéke felé hajlott. Néhányukat egy turnéfurgon hátsó ülésén egy laptop fölé görnyedve, vagy egy Best Western előcsarnokában, vagy egy rockklub zöld szobájának repedezett bakelit kanapéján, izzadt mutatóujjaival a billentyűzetet babrálva írta bele a történetekbe.
Aztán hétéves korában beleszeretett a Ramona Quimby-könyvekbe, aztán a Nagy Agymenők, majd a Roald Dahl-könyvek következtek. A legtöbb legjobb barátja az általa olvasott történetek szereplői voltak. Mindig is vonzódott a szépirodalomhoz, mert az elmondja az igazságot, amit tudnia kell. És az igazság, amit tudnia kell, az az, hogy a tudomány és az ipar jelentős fejlődése ellenére a világ még mindig egy nagy, kövér darab varázslat.