Értékelés:

Korby Lenker „Medium Hero” című regénye elsöprően pozitív kritikákat kapott, kiemelve a lebilincselő történetmesélést, az érzelmi mélységet és az elgondolkodtató tartalmat. Az olvasók nagyra értékelik a humor és az őszinteség keverékét, a személyes szinteken rezonáló történetekkel. Számos kritika megemlíti, hogy a könyv képes kapcsolatot teremteni a közönséggel, mind az írás, mind a szerző zenei háttere tekintetében. Ugyanakkor, bár jelentős ellenérvek nem merültek fel, néhány olvasó azt kívánta, bárcsak hosszabb lenne a könyv, vagy vágyakozást éreztek, amikor befejezték.
Előnyök:⬤ Magával ragadó történetmesélés
⬤ érzelmi mélység
⬤ őszinteséggel vegyes humor
⬤ átélhető és személyes anekdoták
⬤ jól megírt történetek, amelyek gondolkodásra késztetnek és érzelmek egész sorát váltják ki
⬤ az olvasók ajánlják a könyvet, és kifejezik, hogy többször is el akarják olvasni.
Néhány olvasó azt kívánta, bárcsak hosszabb lenne a könyv; néhányan pedig a befejezés után is vágyat éreztek további történetek után.
(26 olvasói vélemény alapján)
A könyvben történetek vannak rovarokról, zongoratanárokról, beszélő madarakról, halott madarakról, volt elítéltekről, öngyilkossági kísérletekről, tarotkártyákról és bibliai versekről. A történetek egy része Korbyvel történt meg, más részüket pedig csak kitalálta. Nem igazán számít, hogy melyik melyik.
Életének eddigi szakaszában hivatásos énekes-dalszerző volt, egyedül utazgatott, dalokat játszott kis közönségnek, CD-ket árult egy bőröndből. Időnként voltak pillanatok, amikor különösen fényesen ragyogott a fény, de többnyire csak ő és egy gitár volt, aki nappalikban, klubokban és alkalmi koncerttermekben zenélt.
Rengeteg emberrel találkozott, akiknek többsége - hozzá hasonlóan - a társadalmi spektrum peremére hajlott. Néhányukat történetbe foglalta? egy turnéfurgon hátsó ülésén, egy Best Western előcsarnokában, vagy egy rockklub zöld szobájának repedezett bakelit kanapéján egy laptop fölé görnyedve, izzadt mutatóujjaival a billentyűzetet babrálva.
Aztán hétéves korában beleszeretett a Ramona Quimby-könyvekbe, aztán a Nagy Agyő-könyvekbe, majd a Roald Dahl-könyvekbe. A legtöbb legjobb barátja az általa olvasott történetek szereplői voltak. Mindig is vonzódott a szépirodalomhoz, mert az elmondja az igazságot, amit tudnia kell. És az igazság, amit tudnia kell, az az, hogy a tudomány és az ipar jelentős fejlődése ellenére a világ még mindig egy nagy, kövér darab varázslat.