Közös liturgikus tanulmányok 77: Liturgikus nyelv és fordítás

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Joint Liturgical Studies 77: Liturgical Language and Translation

Könyv tartalma:

Amikor a II. vatikáni zsinat (általános megdöbbenésre) előírta, hogy az istentiszteletet a népnyelvben is lehet tartani, azonnal felmerült a kérdés az angolul beszélők számára: Milyen lesz a mi népnyelvű liturgiánk? Az egyház végül is kidolgozott egy eljárást, amelynek keretében egy "Nemzetközi Bizottság az angol nyelvű liturgiáért" (ICEL) elkészítette a fordításokat, amelyeket aztán a megfelelő római hatóságok jóváhagytak.

Így az első hivatalos angol nyelvű szövegek 1973-ban léptek hatályba, és az istentiszteletek két generációjának megszokott szövegeivé váltak. Aztán 2001-ben a vatikáni "utasítás", a Liturgiam Authenticam új fordítási elveket fogalmazott meg, nem utolsósorban azt, hogy a nyelvnek "latinabbnak" kell lennie, és nem szabad túl közel kerülnie a más felekezetek által használt szövegekhez. Új ICEL-t neveztek ki, új szövegek készültek, amelyeket Rómába küldtek ellenőrzésre és jóváhagyásra, és végül 2011 szeptemberében új, engedélyezett angol nyelvű szövegek léptek hatályba.

Az új szövegekre adott reakciók nagy része - akár az egyszerű hívők, akár újságírók, teológusok vagy angoltudósok részéről - kedvezőtlen volt. Ezért egy korai szakaszban Thomas O'Loughlin 2012 tavaszán tanulmányi napot hívott össze meghívott előadókkal, köztük római katolikusokkal és anglikánokkal.

Most az Alcuin/GROW közös szerkesztőbizottságának kérésére Thomas O'Loughlin szerkesztette meg az előadásokat, hogy maradandóbb formát adjon nekik. Az eredmény egy értékes kritikai forrás, amely megfogalmazza a fordítás alapelveit, és az új liturgikus szövegeket gondos szakmai vizsgálat alá vonja.