Értékelés:
A kritikák kiemelik Frederic Farrar könyvét, amely Jézus Krisztus életének éleslátó és inspiráló feltárása, és részletes történelmi kontextust nyújt, amely elősegíti tanításainak és csodáinak megértését. Sok kritikus azonban elégedetlenségét fejezi ki a könyv formázásával, különösen a kis betűmérettel, amely megnehezíti az olvasást.
Előnyök:⬤ Mély történelmi és kulturális betekintést nyújt Jézus Krisztus életébe.
⬤ Ékesszólóan megírt és gyönyörűen leíró.
⬤ A Megváltó iránti nagyobb megbecsülésre ösztönöz.
⬤ Jól kutatott és informatív, alkalmi olvasók és tudósok számára egyaránt alkalmas.
⬤ Olyan hivatkozásokat tartalmaz, amelyek a későbbi bibliatudományt is megalapozzák.
⬤ A rendkívül kis méretű nyomtatás sokak számára szinte olvashatatlanná teszi a könyvet.
⬤ Nyomtatási minőségi problémák, beleértve a halvány szöveget és a hiányzó szavakat.
⬤ A rossz formázás rontja az olvasás élményét.
⬤ Néhány formázási probléma, például a navigáció hiánya az e-könyv változatban.
(49 olvasói vélemény alapján)
Life of Christ
Frederic William Farrar (Bombay, 1831. augusztus 7. - Canterbury, 1903. március 22.) az anglikán egyház papja, iskolai tanár és író. Ő volt a koporsóvivő Charles Darwin temetésén 1882-ben. Tagja volt a cambridge-i Apostolok titkos társaságnak. 1883-tól 1894-ig Westminster fődiakónusa, 1895-től 1903-ban bekövetkezett haláláig a canterburyi székesegyház dékánja volt.
Farrar vallásos írásai közé tartozott a Krisztus élete (1874), amely nagy népszerűségnek örvendett, és a Szent Pál élete (1879). Műveit számos nyelvre lefordították, különösen a Krisztus élete címűt.
Farrar hitt abban, hogy egyesek a halál után is üdvözülhetnek. Ő alkotta meg a "förtelmes képzelgés" kifejezést arra a régóta fennálló keresztény elképzelésre, hogy az elkárhozottak örök büntetése szórakoztatja az üdvözülteket. Farrar 1878-ban kiadta az Örök reményt, 1881-ben pedig a Mercy and Judgment (Kegyelem és ítélet) című könyvét, amelyben hosszasan védi a pokollal kapcsolatos álláspontját.
Farrar-t univerzalizmussal vádolták, de ő ezt a hitet nagy bizonyossággal tagadja. Farrar 1877-ben öt prédikációjának bevezetőjében, az előszóban támadja azt a gondolatot, hogy ő az univerzalizmus híve. Elutasít minden vádat azok részéről is, akik mást állítanának. Azt mondja: "Nem merem az univerzalizmus dogmáját lefektetni, részben azért, mert lehetetlen számunkra felmérni a rosszban való makacs kitartás megkeményítő hatását és az emberi akarat erejét, hogy ellenálljon Isten szeretetének".
1882 áprilisában egyike volt a tíz koporsóhordozónak Charles Darwin temetésén a Westminster apátságban; a többiek a következők voltak: Devonshire hercege, Argyll hercege, Derby grófja, J. Russell Lowell úr, W. Spottiswoode úr, Sir Joseph Hooker, A. R. Wallace úr, Huxley professzor és Sir John Lubbock. (wikipedia.org)
