Olvasói vélemények
Összegzés:Fuller könyve a Karl Popper és Thomas Kuhn közötti filozófiai vitát vizsgálja a tudomány természetéről, társadalmi következményeiről, valamint a tudás és a hatalom kapcsolatáról. Bár a könyv érdekes meglátásokat és kritikákat fogalmaz meg a modern tudományról, a könyv koherenciaproblémáktól szenved, és hajlamos inkább a polémiába, mint a tudományos elemzésbe torkollni.
Előnyök:A könyv energikus és lebilincselő, érdekes perspektívákat nyújt a Popper és Kuhn filozófiája közötti eltérésekről. Sok olvasó találta tanulságosnak, elgondolkodtatónak és szórakoztatónak. Fuller kritikája Kuhn tudományra gyakorolt hatásáról a tudománynak a társadalomhoz és a politikához való viszonyáról szóló elmélkedéseket vált ki, így vonzóvá teszi a könyvet az ismeretelméleti viták iránt érdeklődők számára.
Hátrányok:A kritikusok megjegyezték, hogy a könyv néha összefüggéstelen és túlságosan Fuller személyes nézeteire összpontosít, ahelyett, hogy kiegyensúlyozottan tárgyalná a filozófiákat. Egyesek szerint tele van polémiával, és hiányzik belőle a szigorú érvelés, ami elvonja a tervezett tudományos céltól. Emellett azok számára, akik Kuhn és Popper érveinek egyszerű áttekintését keresik, a könyv összetett megközelítése miatt csalódást okozhat.
(14 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Kuhn vs. Popper: The Struggle for the Soul of Science
Könyv tartalma:
Thomas Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete című művéből több mint húsz nyelven több mint egymillió példányt adtak el, és az elmúlt fél évszázadban a tíz legtöbbet idézett tudományos mű egyike maradt. Ezzel szemben Karl Popper korszakalkotó könyve, A tudományos felfedezések logikája viszonylag ismeretlenül maradt.
Bár a két férfi csak egyszer vitatkozott a tudomány természetéről, e találkozás öröksége azóta is uralja a témáról folytatott intellektuális és nyilvános vitákat. A tudományfilozófia szinte általánosan elismert modern vízválasztójaként Kuhn relativista elképzelése a változó paradigmákról - amely azt állította, hogy a tudomány csak egy újabb emberi tevékenység, mint a művészet vagy a filozófia, csak speciálisabb - felülkerekedett Popper pozitivista hitén, amely a tudomány forradalmi lehetőségét látta a társadalmi dogmák meghamisításában.
De vajon hasznos volt-e ez a győzelem a tudomány számára? Steve Fuller szerint Kuhn dominanciája nem csupán kedvezőtlen hatással volt a tudományterületre, hanem mindkét gondolkodót radikálisan félreértelmezték a folyamat során. Ez a vita létfontosságú kérdést vet fel: Megmaradhat-e a tudomány független, progresszív erő a társadalomban, vagy az a sorsa, hogy továbbra is a katonai-ipari komplexum technikai szárnyaként működjön? Eredeti kutatásokra - többek között az MIT Kuhn-archívumára - támaszkodva Fuller világos beszámolót nyújt a „Kuhn kontra Popper” kérdésről, és arról, hogy mit jelent ez a tudományos kutatás jövője szempontjából.
