Kultúrák közötti kommunikáció: A Critical Perspective

Olvasói vélemények

A könyvet kritika éri a túlságosan leegyszerűsítő megközelítése miatt, különösen a felsőfokú képzésben, valamint amiatt, hogy kizárólag a kultúrák közötti kommunikációra összpontosít a domináns elnyomott szemszögéből. Marxista és kultúratudományi perspektívát alkalmaz, amely túlzottan leegyszerűsíti a kulturális kapcsolatokat azáltal, hogy elnyomókra és elnyomottakra kategorizálja őket, ami a mélység és a más nézőpontok figyelembevételének hiányához vezet.

Hasznos lehet kezdőknek vagy olyan egyetemi hallgatóknak, akik még nem ismerik a kultúrák közötti kommunikáció fogalmait.

Egyszerűsége, az összetett szókincs hiánya és a domináns-elnyomott hatalmi dinamikára való kizárólagos összpontosítása miatt nem alkalmas diplomamunkákhoz. Kritika éri a kulturális kapcsolatokat reduktív módon kezeli, inkább a sérelmekre és a politikai kérdésekre összpontosít, ahelyett, hogy kiegyensúlyozott vagy átfogó képet nyújtana.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Intercultural Communication: A Critical Perspective

Könyv tartalma:

Intercultural Communication: A Critical Perspective egy olyan keretrendszerre épül, amely a hatalom kulcsfontosságú dimenzióin alapul a kultúrák közötti kommunikációval kapcsolatban. A könyvben makro-mikro fókuszt alkalmazunk annak elméletalkotására, hogy miként keverednek és alakítják át a hatalom nagyobb struktúrái a különböző kultúrák közötti privát/egyszemközti találkozásokat és kapcsolatokat, mind belföldön, mind nemzetközi szinten. A tankönyv megismerteti a hallgatókat a hatalom rejtett és látható aspektusaival, amelyek a kultúrák közötti kommunikációs találkozásokat és kapcsolatokat alkotják.

A könyv a kultúrák közötti kommunikáció fogalmának bevezetésével kezdődik, és bemutatja, mennyire mindenütt jelen van a mindennapi életünkben. A további fejezetek a kultúra, a hatalom és a kultúrák közötti kommunikáció közötti kapcsolatokat tárgyalják; azt, hogy a kulturális nézetekből és életmódokból hogyan alakulnak ki erőteljes ideológiák; valamint a kulturális reprezentáció és a kulturális csoport nevében vagy róla való beszéd kölcsönhatását. A hallgatók megtanulják, hogy az egyének és a hatalmi struktúrák hogyan alakítják az identitást, hogyan emlékeznek és felejtenek a különböző struktúrák és csoportok a múltra, és hogyan kapcsolódik a faji hovatartozás a kultúrák közötti kommunikációhoz. Az utolsó fejezetek a globalizációval, a kultúrák közötti kapcsolatokkal és vágyakozással, valamint a kultúrák közötti kommunikációban betöltött szerepünkkel kapcsolatos hatalmi dinamikát vizsgálják.

A második kiadás új és frissített kutatási tanulmányokat és szemléltető példákat tartalmaz mindenütt. Minden fejezet új narratív nyitányt tartalmaz, amely új identitáspozíciókat és különböző kulturális kontextusokban elhelyezkedő szereplőket mutat be, és kapcsolódik az ACT Framework for Intercultural Justice-hoz, hogy kiemelje a cselekvőképességet, az ellenállást és a strukturális változást.