Értékelés:
A Walt Whitman „Fűszálak” című könyvéről írt felhasználói kritikák a mély költészet iránti csodálat, a szöveghez fűződő személyes kapcsolatok, valamint a könyv formázását és megjelenítését illető kritikák keverékét mutatják. Míg sok olvasó inspirálónak és nélkülözhetetlennek tartja a könyvet, néhányan csalódottságuknak adnak hangot az írásmód és a megvásárolt fizikai kiadások következetlenségei miatt.
Előnyök:Sok olvasó értékeli Whitman költészetének érzelmi mélységét és személyes aktualitását. Időtállónak, inspirálónak és az amerikai irodalom jelentős művének tartják. A gyönyörű borítóterveket és az olcsó kiadások elérhetőségét is pozitívan jegyzik meg. Néhány olvasónak erős nosztalgikus érzései és személyes kötődései vannak Whitman műveihez.
Hátrányok:A kritika főként az írásmód körül forog, egyesek idegesítőnek vagy túlzottan ismétlődőnek találják, különösen a felkiáltójelek és zárójelek használata miatt. Aggályok merülnek fel egyes kiadások minőségével kapcsolatban, különösen a sérült könyvekkel és a rosszul előállított változatokkal kapcsolatban. Emellett egyes olvasók a könyv kezdeti részeit kevésbé találták lebilincselőnek.
(761 olvasói vélemény alapján)
Leaves of Grass (Wisehouse Classics - Authentic Reproduction of the 1855 First Edition)
E SZERINT: A különböző részek címeinek kivételével - amelyeket a jobb tájékozódás érdekében a későbbi kiadásokból adtak hozzá - ez a kiadás Walt Whitman "Fűszi levelek" című művének eredeti, 1855-ös első kiadásának hiteles reprodukciója. Figyelembe véve, hogy Whitman az első kiadás gépelésének nagy részét maga végezte, e reprodukció szerkesztői nemcsak magára a szövegre, hanem az oldalszámozás, a bekezdések és a sortörések hiteles reprodukálására is különös figyelmet fordítottak.
A LEAVES OF GRASS Walt Whitman (1819-1892) amerikai költő versgyűjteménye. Bár az első kiadás 1855-ben jelent meg, Whitman a LEAVES OF GRASS írásával és átdolgozásával töltötte szakmai életének nagy részét, haláláig többször átdolgozva azt. Ennek eredményeképpen négy évtized alatt nagyon különböző kiadások születtek - az első egy tizenkét versből álló kis könyv, az utolsó pedig egy több mint 400 verset tartalmazó összeállítás.
A LEAVES OF GRASS (FÜLSZÖVEGEK) egy 1844-ben megjelent esszében, Ralph Waldo Emerson The Poet (A költő) című írásában fogalmazódott meg, amelyben kifejezte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van egy új és egyedi költőre, aki az új ország erényeiről és bűneiről ír. Whitman az esszét olvasva tudatosan nekilátott, hogy válaszoljon Emerson felhívására, amikor a LEAVES OF GRASS első kiadásán kezdett dolgozni. Whitman azonban lekicsinyelte Emerson hatását, és kijelentette: "Párologtam, párologtam, párologtam; Emerson felforrt bennem".
1855. május 15-én Whitman bejegyeztette a LEAVES OF GRASS címet az Egyesült Államok Kerületi Bíróságának (United States District Court, Southern District of New Jersey) hivatalnokánál, és megkapta a szerzői jogot. Az első kiadás 1855. július 4-én jelent meg Brooklynban, két skót bevándorló, James és Andrew Rome nyomdájában, akiket Whitman az 1840-es évek óta ismert. Whitman maga fizette és nagyrészt maga végezte az első kiadás szedését. A könyv nem tartalmazta a szerző nevét, helyette Samuel Hollyer metszetét kínálta, amely Whitmant ábrázolja munkaruhában, pimasz kalapban, karját maga mellett tartva. Az első kiadás korai hirdetései az "irodalmi érdekességek szerelmeseinek" szóltak, mint különlegesség. A könyvből kevés fogyott, de Whitman nem csüggedt.
A LEAVES OF GRASS versei lazán kapcsolódnak egymáshoz, és mindegyik Whitman életfilozófiájának és az emberiségről alkotott filozófiájának ünneplését képviseli. Ez a könyv az érzéki örömökben való gyönyörködésről szóló értekezése miatt figyelemre méltó egy olyan korban, amikor az ilyen őszinte megnyilvánulásokat erkölcstelennek tartották. Míg a korábbi költészet - különösen az angol - nagy része a szimbolizmusra, az allegóriára és a vallási és spirituális elmélkedésre támaszkodott, a LEAVES OF GRASS (különösen az első kiadás) a testet és az anyagi világot magasztalta. Ralph Waldo Emerson és a transzcendentalista mozgalom - amely maga is a romantika egyik ága - hatására Whitman költészete a természetet és az egyes ember benne betöltött szerepét dicséri. Emersonhoz hasonlóan azonban Whitman sem kisebbíti az elme vagy a szellem szerepét; inkább az emberi formát és az emberi elmét emeli, és mindkettőt méltónak tartja a költői dicséretre.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)