Lélek, én és társadalom

Olvasói vélemények

A könyv az antropológia posztmodern megközelítését mutatja be a keresztény missziók kontextusában, informatív, hozzáférhető és elgondolkodtató olvasmányt kínálva. Bár átfogó antropológiai témákat tárgyal, és az egyházra gyakorolt kulturális hatások megértésére ösztönöz, egyes olvasók úgy találták, hogy hiányzik belőle a mélység és a konkrétumok.

A könyv egyszerű, informatív és hozzáférhető, alapos bevezetést nyújt a legfontosabb antropológiai fogalmakba, miközben kihívást jelent az olvasóknak a kortárs kultúrával való foglalkozásra. Tartalmazza a szerző missziós tapasztalataira vonatkozó reflexiókat, ami a gyakorlati szakemberek számára is relevánssá teszi a könyvet.

A könyvet kritika éri a lassú kezdés, az időnkénti mélység hiánya és a tág megközelítés miatt, amelyet egyes olvasók elégtelennek találtak a konkrét kultúrák közötti összefüggésekhez. Fontos témák, mint például a nemek közötti egyenlőség, kimaradhatnak vagy nem eléggé kerülnek tárgyalásra.

(13 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Soul, Self, and Society

Könyv tartalma:

A globalizáció és az urbanizáció olyan kettős erő, amely erőteljesen alakítja a mai világ gazdaságát, politikáját és vallását.

A hagyományos antropológiai elméletek nem alkalmasak az olyan tendenciák felismerésére és elemzésére, mint a globális migráció, a diaszpórák és a transznacionalizmus. Az antropológia és a társadalomtudományok új irányzatai, amelyek ezekkel és más jelenségekkel kívánnak foglalkozni, segíthetnek kritikát megfogalmazni és átformálni a keresztény misszió teológiáját és gyakorlatát.

Ma már a legtöbb társadalom nem monokulturális. Az ilyen multikulturális kontextusokban egy adott egyén több kultúrában, több nyelvben, több társadalmi hálózatban is jártas lehet. Mit jelent missziót végezni a mozgásban lévő emberekkel - olyan emberekkel, akik egy adott környezetben egy társadalmi identitásban, nyelvben és kultúrában mutatkoznak meg, majd egy másik környezetben, akár még ugyanazon a napon, egy másik társadalmi identitásban, nyelvben és kultúrában mutatkoznak meg? A népek széles körű, gyors mozgása és egyre inkább változó és sokrétű identitásuk miatt a misszionárius letelepedik-e valahol, vagy vándorol az emberekkel együtt? Hogyan kell kezelni az egyes kontextusokban felmerülő zavarba ejtő új kérdéseket, mint például: Milyen értelemben misszionárius az a nigériai, aki Houston közelében AIC-gyülekezetet alapít? Hogyan fogják a brazilokat és a koreaiakat felkészíteni a kultúrák közötti szolgálatra? A világ gyorsabban változik, mint ahogy a misszionáriusokat át lehet képezni a szolgálatra.

Pedig a néprajzi eszközök még mindig kulcsfontosságúak a missziós gyakorlatban. Ez a fontos mű az antropológia legújabb fejleményeire támaszkodva értékes perspektívát és eszközöket kíván nyújtani a misszionáriusok felkészítéséhez a mai globalizált világ erői által a népek gyors változásában és összetett alakulásában.