Lélekutazás, egy tudós a túlvilági életet kutatja

Olvasói vélemények

A „Lélekkeresés: A Scientist Explores the Afterlife' című könyvében David Darling a tudományos kutatás és a keleti miszticizmus keverékét mutatja be a halál utáni életről, olyan témákat érintve, mint a hiedelmek, a halálközeli élmények és a tudat természete. Míg néhány olvasó kiválónak találta a tartalmat, a kazetta formátumú hangminőséggel kapcsolatban aggályok merültek fel.

⬤ A tudományt és a miszticizmust egyesítő, éleslátó tartalom
⬤ magával ragadó és elgondolkodtató témák
⬤ néhány olvasó kiváló könyvként fogadta.

A hangkazetta formátumának felolvasási minősége nem kielégítő, a beszéd elmosódott és a szavakat rosszul ejtik ki, ami frusztráló hallgatási élményhez vezet; egyes olvasók úgy érzik, hogy a könyv túlságosan elkalandozik a miszticizmus felé, és nem olyan hatásos, mint más, a témával foglalkozó művek.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Soul Search, a Scientist Explores the Afterlife

Könyv tartalma:

Mi történik, ha meghalunk? Minden, ami vagyunk, csak úgy megszűnik? A tudat örökre elvész? Vagy valami életerős szikra, egy szellem vagy egy lélek él bennünk tovább? Szinte lehetetlen belegondolni abba, hogy nincs tudatunk, hogy tudatosságunk kialszik, mint egy gyertya. Pedig a rideg tény az, hogy körülbelül egy évszázadon belül mindenki, aki ma él - mind a hatmilliárdan - halottak leszünk. Az ember az egyetlen élőlény a Földön, aki tudja, hogy meg fog halni. De ez az előrelátás viszonylag nemrégiben jött létre, és ez szembemegy a négymilliárd éves evolúcióval. Ezek az évszázadok genetikailag arra kondicionáltak minket, hogy mindent megtegyünk önmagunk és rokonaink megőrzése érdekében. Az eredmény az, hogy dilemmába kerültünk. Génjeink a túlélésre programoztak bennünket, de előretekintő agyunk mégis fájdalmasan tudatosítja bennünk a halandóságunkat. Ha elismerjük, hogy a halál elkerülhetetlen, akkor a túlélési akaratunk végzetesen meggyengülhet. Másrészt, ha tagadjuk a halált, akkor szemet kell hunynunk a való világ egy nyilvánvaló ténye felett. A menekülésnek csak egyetlen útja lehetséges - a túlvilági életbe vetett hit. Ezzel szembenézhetünk azzal a rémálommal, amelyet a halál jelent a racionális elme számára. A haláltól úgy távolodunk el, hogy intézményesítjük azt. Míg a korábbi időkben a legtöbb ember otthon töltötte utolsó napjait a család és a barátok kebelében, ma négyötödünket kórházakba vagy idősotthonokba szállítják.

El vagyunk rejtve a fiatalok és egészségesek tekintete elől, és idegenek ápolnak minket. Ahogy közeledik a vég, diszkréten a halálos betegek kórtermébe visznek minket, és életfenntartó gépekre csatlakoztatnak. A technológia átveszi az irányítást. És amikor végül meghalunk, gyakran a berendezések elégtelenségét vagy a kezelés hiányosságait okolják. Ahelyett, hogy elfogadnánk a halált mint az élet természetes és elkerülhetetlen tényét, fennáll a veszélye annak, hogy meggyőzzük magunkat arról, hogy az orvostudomány további fejlődésével képesek leszünk addig elhárítani a halált, ameddig csak akarjuk. "Vannak, akik a halhatatlanságot műveik vagy leszármazottaik révén akarják elérni" - mondta Woody Allen. "Én a halhatatlanságot a halál elkerülésével akarom elérni." Most először úgy tűnik, hogy a tudomány felcsillantja a halált kicselező halvány reményt. Néhány létfontosságú testrészünk már most is helyettesíthető természetes vagy szintetikus helyettesítő anyagokkal. Úgy tűnik, hogy idővel a transzplantációs sebész képes lesz arra, amit egy jól felszerelt műhelyben bármelyik hozzáértő szerelő megtehet egy autóért. Kulcsszavak - Halál, reinkarnáció, tudat, kozmosz, tudomány, lélek, túlvilág, világegyetem Szerzői életrajz - David Darling több mint 40 cím szerzője, köztük elbeszélő tudományos címek: Megakatasztrófák, Nem vagyunk egyedül, A gravitáció íve, Az örökkévalóság egyenletei, a New York Times Notable Book és a Mély idő.

Ő a szerzője a The Universal Book of Mathematics (A matematika egyetemes könyve) című bestsellernek is: Az Abrakadabrától Zénón paradoxonaiig. Darling további címei közé tartozik A csillagászat egyetemes könyve és A teljes űrrepülés könyve, valamint több mint 30 gyermekkönyv. Cikkei és kritikái többek között az Astronomy, az Omni, a Penthouse, a New Scientist, a New York Times és a Guardian hasábjain jelentek meg. David Darling 1953. július 29-én született Glossopban, Derbyshire-ben, Angliában, és a gyönyörű Peak Districtben nőtt fel, közel a Kinder Scouthoz azok számára, akik ismerik a környéket. A New Mills Grammar Schoolba járt, majd a Sheffieldi Egyetemre, ahol 1974-ben fizikából szerzett diplomát, és a Manchesteri Egyetemre, ahol 1977-ben csillagászatból doktorált. David Darling érdeklődési köre a munkája és a családja mellett az éneklés, a dalszerzés és a gitározás.